Az én évem Karafiáth Orsolyával: Vége van, kicsi
 

Az én évem Karafiáth Orsolyával: Vége van, kicsi

Sorozatunkhoz öt írót kérünk fel arra, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Karafiáth Orsolya most rendhagyó feladatot kapott: a HVG év szaváról szóló szavazásának öt jelöltjéből kellett ihletet merítenie ahhoz, hogy értékelje 2024-et. Az év szavai a latteavokádó, a kegyelembotrány, a szuverenitás, a békemisszió és az újraszámlálás.


Maga a társadalom beszél sok hangon át: Csalog Zsolt dokuportréi máig hatnak
 

Maga a társadalom beszél sok hangon át: Csalog Zsolt dokuportréi máig hatnak

Csalog Zsolt szociográfus dokuportrénak keresztelte izgalmas irodalmi munkáit, amelyeket magyar sorsfestésnek, sorskatalógusnak láthatunk. Dokuportréiban romák, fizikai munkások, hajléktalanok, kisstílű bűnözők, prostituáltak, kettétört karrierű volt kommunista párthívők, melegek és más marginalizált csoportok életútjai elevenednek meg. Máskor egész kötetben mondja el életszövegét egy szovjet kényszermunkatábor túlélője, egy idős parasztasszony vagy az 56-os forradalom egyik vezetője. A szociográfus életművét bemutató cikkünk második része.

Sükösd Miklós Sükösd Miklós








A rabló, aki elaludt betörés közben – Az év balfék bűnözőinek történetei a Duma Aktuálban
 

A rabló, aki elaludt betörés közben – Az év balfék bűnözőinek történetei a Duma Aktuálban

Már-már hagyománynak nevezhetjük, hogy az év végén Ceglédi Zoltán szürreális rendőrségi hírekből nyújt át egy csokorra valót. A rendőrök elől bérelt rollerrel menekülő egy atyafi. Elon Muskot is zavarba ejtő csináld magad-önvezető autó Nógrádban. Vipera és könnygáz a kultúrházban. Átverés olcsó disznótorossal és művégtaggal. A visszalopott járókeret.

hvg360 hvg360

Hogyan éljünk együtt a mesterséges intelligenciával? – 4. rész: Hogyan alakul az MI jövője?
 

Hogyan éljünk együtt a mesterséges intelligenciával? – 4. rész: Hogyan alakul az MI jövője?

Ethan Mollick, a Wharton Egyetem tanára az MI egyik legjelentősebb és legprovokatívabb értelmezőjeként azt vizsgálja, hogyan változtathatják meg a világunkat ezek az újfajta gondolkodáshoz használható eszközök. Átfogó és optimista könyvében aktuális példákon keresztül mutatja be az üzleti életet és az oktatást alapjaiban átalakító hatásukat. Arra buzdít, hogy munkatársként, társtanárként és coachként tekintsünk a mesterséges intelligenciára, és meggyőző érvekkel támasztja alá, miért elengedhetetlen a gépekkel való együttműködés képességének elsajátítása. Szemléletmódját követve átláthatjuk az MI-ben rejlő aktuális lehetőségeket, hogy adottságait egy jobb emberi jövő megteremtésére használjuk fel. A HVG Könyvek által kiadott műből több részletet is közlünk a következőkben.

hvg360 hvg360






Ne legyen a cél, hogy szeressék a diákok - mitől népszerű egy tanár most, és mitől volt 150 évvel ezelőtt?
 

Ne legyen a cél, hogy szeressék a diákok - mitől népszerű egy tanár most, és mitől volt 150 évvel ezelőtt?

Európában elsőként Pesten, 1872-ben jött létre gyakorlógimnázium, ahol az egyetem utolsó éveiben járó tanárjelöltek gyakorlati tapasztalatot szerezhettek a tanításban. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium elődje sok mindenben megelőzte a korát, újszerű pedagógiai módszereiket azonban a kezdetben sokan kétkedve fogadták. Mohay Péter, az iskola matematikatanára szerkesztésében a közelmúltban jelent meg A Trefort szellemisége c. könyv, melyből az is kiderül, miért nem hatékony a frontális oktatás és miért volt szokatlan a kézfogás tanár és diák között a 19. században.




„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”
 

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.