Azonban nem csupán a súlytalanság, hanem a Kreml-barát álláspont miatt sem merül fel a német, külföldre sugárzó közmédia szerint, hogy Orbánt bevessék egy valódi békemisszióban.
Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen egy patinás budai villában.
Csalog Zsolt szociográfus dokuportrénak keresztelte izgalmas irodalmi munkáit, amelyeket magyar sorsfestésnek, sorskatalógusnak láthatunk. Dokuportréiban romák, fizikai munkások, hajléktalanok, kisstílű bűnözők, prostituáltak, kettétört karrierű volt kommunista párthívők, melegek és más marginalizált csoportok életútjai elevenednek meg. Máskor egész kötetben mondja el életszövegét egy szovjet kényszermunkatábor túlélője, egy idős parasztasszony vagy az 56-os forradalom egyik vezetője. A szociográfus életművét bemutató cikkünk első része.
Egymásnak adják a kilincset Trump floridai birtokán a Szilícium-völgy moguljai, akik mind jóban akarnak lenni vele, feledve a sérelmeket.
Annie Jacobsen könyve a nukleáris világháborúról hátborzongatóan részletes, de Észak-Koreáról, a képzeletbeli világégés kirobbantójáról keveset tud. Az a kevés is nagyon ijesztő.
Orbán Viktor kampánya a karácsonyi tűzszünetért kudarcot vallott, Putyin orosz elnök nemhogy nem hallgatott rá, de épp karácsonykor indított heves támadássorozatot ukrajnai célpontok ellen. 2024 Krónikája – Világ című sorozatunkban az év legfontosabb eseményeit idézzük fel, most a szomszédban zajló háborúéit.
2024 Krónikája – Világ című sorozatunkban az év legfontosabb eseményeit idézzük fel. Negyedévenként haladunk, ez az 2. rész.
Eldurvul a közbeszéd, összeomlik a közmegegyezés, veszélybe kerül a demokrácia amennyiben nem szabályozzák a jelenleginél jobban a digitális médiát, írja a Guardian szerkesztőségi cikke. Grúzia autoriter irányba sodródik, ám a nyugat nem tesz eleget, hogy ne így legyen, írja a Foreign Affairs. Az elnyomás hosszú lidércnyomása várhat a megszállt ukrán területekre, fogalmaz cikkében a Financial Times. A lap egy másik cikke szerint jelentősen átalakultak az erőviszonyok a Közel-Keleten, Irán évtizedek óta nem tűnt ennyire sebezhetőnek. Két neves amerikai jogász szerint a Kongresszus meg tudná akadályozni, hogy Donald Trump hivatalba léphessen. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Már több közvélemény-kutatásban megelőzi a Tisza Párt a Fideszt, az online térben pedig köröket ver az új ellenzéki vezető a miniszterelnökre. A kérdés már csak az, kitarthat-e a lendület a következő választásig, és a NER-gépezet nagyágyúival is felveszi-e a versenyt Magyar Péter. HVG-Ténytár.
A legnagyobb német lap brüsszeli tudósítója szerint a magyar uniós elnökséget a kormányfő a maga jobboldali-populista céljaira használt ki. Jan Diesteldorf szerint az eltelt hat hónap alapján senki sem állíthatja, hogy nem tudja, mit akar ez az ember.
A lecsúszott pedagógusok, a gyenge forint és az emberek életébe folyton beavatkozó kormány mind benne vannak abban, hogy a választók harmada új ígéretet talált az alig tíz hónapja felbukkant Magyar Péterben. Orbán Viktor látja a problémát, de a mozgástere sokkal szűkebb, mint korábban.
A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?
Kutatások szerint nemcsak a hálás felnőttek, de a hálás gyerekek is boldogabbak és optimistábbak. Segítsünk nekik e pozitív attitűd elsajátításában!
Agyi jutalmazó mechanizmusok biztosítják, hogy jobb legyen adni, mint kapni, de azért fontos, hogy lássuk, tényleg jó annak, akit megajándékozunk. De miért nem értik még ezt a gyerekek? Miért nem mindegy, hogy kivel vagyunk nagylelkűek? Mit adjunk, hogy a másik igazán örüljön? És mikor elég a tárgyi ajándék helyett egy egyszerű együttlét is?
Ki ne vágyna boldog párkapcsolatra? Sokszor elhanyagolt tényező, hogy e boldogság mennyire függ a társak érzelmi intelligenciájától.
A katolikus egyházban – mint azt a Konklávé című könyv és az abból készült film is megmutatta – a Vatikánba hívott bíborosok vitákkal teli konklávén döntenek a pápai trón megüresedésekor az utódról. A világ kizárása a folyamatból azonban csak 1904 óta él.
Az idei választásokat saját érdekében összevonta a kormánypárt, de ezt a taktikát borította a meglepetésszerűen felbukkant Tisza Párt. 2024 Krónikája című sorozatunkban az év legfontosabb eseményeit idézzük fel.
