100 éve törölték el, mégis kiirthatatlan – a mai rabszolgák ötödét a szexiparban foglalkoztatják

1926. szeptember 25-én fogadták el Genfben a rabszolgaság és a rabszolga-kereskedelem felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményt. A rabszolgatartás tilalma ekkor vált a nemzetközi jog részévé. A rabszolgaság sokféle formáját számolták föl vagy legalábbis tiltották be szerte a világon az elmúlt évezredek során, de az létezik ma is, sokféle formában, sok országban. Becslések szerint ma 40-50 millió ember él rabszolgasorban.



Az Orbán-éra egyik nagy hibája a kádári álgondoskodás visszahozása – interjú a Bankszövetség főtitkárával

A tavaszi kormányváltás óta érezhető a változás, az MNB-vel már valamennyi releváns szakmai kérdésben érdemi megbeszélések zajlanak – mondja Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Szerinte a magyar piacon elfér még egy-két lakossági bank, a vállalati oldalon pedig biztosan jóval több bankra lesz szükség.





„Aggaszt és nyugtalanít” – veszélyesnek látja országa helyzetét Joschka Fischer volt német külügyminiszter

Még baj lehet abból, hogy Trump vörös szőnyeget terített kínai kollégája elé. Putyin hálás, hogy meghívták a floridai G20 csúcsra, de nem megy el. Trump maga is tudja, hogy csak veszíthet, ha szembeszáll a médiával. Minden eddiginél nagyobb nyomás alatt áll, de minden eddiginél nagyobb szükség van az ENSZ-re. Témák és vélemények a világsajtóból.



„Ebből baj lesz, Tibor” – fideszes polgármesterek arról, hogy miért bukott a NER, és hogy büntet-e a Tisza

Az Orbán-kormány erős hátszelet adott a fideszes polgármesterek többségének, akikkel mára nagyot fordult a világ. Debrecen, Kecskemét, Székesfehérvár, Veszprém, Eger és Balassagyarmat vezetőjét kérdeztük a NER alatti életről és arról, kell-e számítani arra, hogy városvezetők sora hagyja el a Fideszt.







Az agykutató arra figyelmeztet: három éven belül bekövetkezik az AI-apokalipszis

Elértük a 400 ezer éve zajló evolúciós történelmünk egyik döntő pillanatát, és mindössze 25 év alatt katasztrofális helyzetet teremtettünk – állítja Martin Jan Stránský, a neurológia nemzetközi legendája. Az agykutató világosan beszél arról, hogy mit tesz a modern technológia az agyunkkal és a viselkedésünkkel – semmi jót –, és arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia végső soron az emberiség pusztulásához fog vezetni. A HVG-nek adott interjút is figyelmeztetésnek tekinti: a digitális eszközeinkkel garantáljuk az emberi faj evolúciójának végét.



Rövid távon fájni fog az inflációs cél csökkentése, az a kérdés, mennyire

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az inflációs cél 3-ról 2,5 százalékra csökkentése a szigorúbb jegybanki politikán keresztül csak minimálisan lassítja a gazdasági növekedést. A rosszabb forgatókönyvben az átállási áldozat kétszer nagyobb. Az új cél elérése közepette a kormány nem osztogathat, és nem erőltetheti a béremeléseket, az ütem ugyanis még mindig túl gyors.