Ki volt az egykor szebb napokat látott Magyar Nemzet ma már alig ismert publicistája?
Závodszky Géza monográfus tanulmányában a második világháború idejének publicistájáról ír.
MAGA-hasadás és Irak emléke készteti habozásra Trumpot Irán ügyében
Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.
Válaszokat és megoldásokat keres Ausztria az ország legsúlyosabb iskolai lövöldözése után
Kilenc diák és egy tanárnő esett áldozatul egy frusztrált volt gimnazista ámokfutásának egy grazi gimnáziumban. A támadónak máig nem ismertek az indítékai, a legnagyobb kérdés mégis az: hogyan lehet megelőzni, hogy a tragédia megtörténhessen.
Amikor még azt hitték, Magyarország megmutatja a világnak, hogyan kell piacgazdaságot csinálni
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Megint rengeteg külföldi lap foglalkozik azzal, hogy mi is történik Magyaroszágon
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Izrael már elvégezte Iránban a munka javát, az USA befejezheti – hangsúlyozza egy neves amerikai történész és a volt izraeli külügyminiszter
Niall Ferguson és Yoav Gallant egyetért azokkal, akik szerint csakis az amerikai légierő tudja kifüstölni az utolsó iráni urándúsítókat. A Times-ban megjelentetett közös kommentárban a Stanford Egyetem professzora és az izraeli diplomácia korábbi főnöke rámutat: érthető, hogy Trump a legnagyobb gondossággal készíti elő döntését.
Az ombudsman, aki egyetlen kellemetlen percet sem okozott az egyre autoriterebb rezsimnek – mérlegen Kozma Ákos munkája
2019 ősze óta tartó működése alatt Kozma Ákosnak valójában egyetlen állásfoglalása, indítványa sem volt, fontosnak tartotta viszont védelmébe venni a kormánynak a tanárok sztrájkjogát csorbító rendeletét, és egy szava sem volt az LMBTQ-emberekkel szembeni gyűlöletkampányról. A kormánypártok választották ombudsmanná, és a Fidesz jelöltjeként folytathatja alkotmánybíróként szeptembertől.
A kormány privatizálta a MÁV műhelyeit, az eredmény siralmas
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés, amit anno még az oroszokkal hoztak össze. A homályos hátterű „magán” cégcsoportban nyereséget és osztalékot a MÁV-tól privatizált, a MÁV-nak visszadolgozó Szolnoki Járműjavító termelt. A spanyol Talgo felvásárlási kísérlete költséges kaland volt.
Hivatalos az 5-ös típusú cukorbetegség – mit kell tudni róla?
Újabb diabéteszfajtát azonosítottak a három fő- és közel tucatnyi altípus mellett. De miért van ennyire sokféle cukoranyagcsere-zavar, mi köztük a különbség, milyen tényezők hajlamosítanak ilyen betegségre? A válaszok 590 millió embert érintenek közvetlenül, számuk pedig egyre nő.
A Magyar Rádió rejtegeti, az OSA Archívum ingyen közzétette: 41 évnyi műsor lenyomata
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
„A szar olyan mély, hogy a legtöbbetek sosem jut el a legaljára, és így sosem jut el az igazsághoz…” – egy társadalomkritikus regény
Kovács Krisztián Ablakok az ébrenlétben című kötete azt a korosztályt is be tudja szippantani, amelyik a szerzőhöz és a szereplőkhöz hasonlóan a 2000-es évek elején kamaszodott.
Ezekkel a módszerekkel fejleszthető, ki mennyire jól tájékozódik
Vannak, aki magabiztosan tájékozódnak számukra ismeretlen helyeken, mások viszont gyakran eltévednek. E különbségek mögött ösztönösen genetikai alapokat sejtene az ember, azonban hosszú évek kutatásai bebizonyították, hogy a kulcs az életmódban rejlik.
Ennek a baklövésnek nem szabad még egyszer megtörténni! – Molnos Péter művészettörténész az országból kikerült Klimt-képről
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
Volt NATO-főparancsnok: Iránnal szemben lehet esélye a diplomáciának
Az amerikai elnök katonai fenyegetéssel ártalmatlanná teheti az iráni rezsimet, nehogy szétessen az állam és politikai vákuum keletkezzen, mert az súlyos veszélyekkel járna. Ezt fejti ki a Wall Street Journalben megjelent elemzésében Wesley Clark, aki három éven át, 2000-ig állt a NATO egyesített haderőinek élén.
A nyugati segítség apadása miatt hátrakötött kézzel várja Ukrajna az orosz offenzívát
Az Ukrajnának szánt amerikai katonai és pénzügyi segítség elmaradása megnehezíti az orosz agresszió elleni védekezést, az egyre gyakoribb ukrán dróntámadások az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Hatalmas üzletet nyer és hatalmas kockázatot vállal a 4iG a magyar hadiipari privatizációval
Ágyúöntő kerestetik: az állam túlad a gondosan építgetett hadiipari portfóliójának nagy részén, és ehhez egyetlen hazai piaci szereplőt jelölt ki, a 4iG-t, amely egy jelenleg még erősen veszteséges, de hatalmas potenciállal rendelkező ágazatba vásárolja be magát. Az üzlet csak exporttal lehet nyereséges, ami nemzetközi próbatétel elé állítja az új tulajt. Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral, és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
Hop on, hop off: csökkentett adóval mesés profitok
Nagyon jól ment tavaly a budapesti városnéző buszok üzemeltetőinek, legalábbis azoknak, amelyek élhettek a kormány által nyújtott adókedvezménnyel.
Nemzetközi lapszemle: Putyin sebezhetőbb, mint valaha az iráni offenzíva miatt
Válogatásunk a világlapok híreiből.
A sah kezdte, az ajatollahok folytatták, Izrael meg évtizedek óta próbál véget vetni neki – Mit tudunk az iráni nukleáris programról?
1984-ben jelent meg Izraelben az első híradás arról, hogy Iránt már csak egy lépés választja el az atombombától, azóta 41 év telt el, ám csak mostanra jutott el a két ország közötti konfliktus odáig, hogy Izrael nyílt háborúban próbáljon pontot tenni Teherán atomprogramjának végére. Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Importált antiszemitizmus és eltűnő munkahelyek
Miközben a magyar kormány a migránsoktól félti Európát, az utóbbi években Németországba érkezett bevándorlók negyede a távozást fontolgatja az idegengyűlölet erősödése és a gazdasági gondok növekedése miatt. A németországi antiszemitizmusról, az idegengyűlöletről és ezek okairól a Deutsche Welle német hírportál írt. Nem csak Németország vonzereje csökken, hanem az EU egészéé is, a lehetséges kiutakról a The Conversation közölt cikket. Szó lesz arról is, ahogy az MI elveszi a munkánkat, a cápák pedig nem azok, aminek látszanak. Heti Kilátó.