Deutsch Tamás is igazolja: éppen akkor kell elkezdeni aggódni, amikor a hatalom azzal nyugtat, hogy nincs mitől félni
 

Deutsch Tamás is igazolja: éppen akkor kell elkezdeni aggódni, amikor a hatalom azzal nyugtat, hogy nincs mitől félni

„Akit ez nem érint, annak nincs mit kérdeznie” – mondta Kocsis Máté az „átláthatósági” törvényjavaslattal kapcsolatos aggodalmakra, és más kormánypárti politikusok is hasonlóan próbálták elmagyarázni, hogy a független sajtó és a civil szervezetek ellehetetlenítését előkészítő jogszabály nem is az, aminek látszik. Legújabban pedig Gulyás Gergely írta le Ruszin-Szendi Romulusz állítólagos letartóztatási szándékáról, hogy „aki betartotta a törvényeket, és nem működött együtt ukrán kémekkel a hazája érdekeivel szemben, annak nincs mitől tartani!”. Ám ha végigtekintünk a magyar történelmen, van okunk összerezzenni, ha ezt az érvelést halljuk.





Így lehetünk boldogabbak, miközben az ország egyre boldogtalanabb
 

Így lehetünk boldogabbak, miközben az ország egyre boldogtalanabb

Kutatások szerint a boldogság 40 százalékban az egyénen múlik, a magyarok azonban kevésbé hajlamosak tenni a saját boldogságukért. Egy friss kutatás azt vizsgálja, mi lenne az a hét terület, amelynek a fejlesztésével boldogabb és teljesebb lehetne az életünk. Mi magyarázza, hogy a magyarok némi emelkedés után ismét lefelé csúsznak a boldogságrangsorban? Mi a finnek titka? Hibáztathatjuk-e a genetikát? Mit tekintenek boldogságnak a férfiak, és mit a nők?



„Rezsicsökkentés”: mutatjuk, mivel is tartozunk Orbán Viktornak
 

„Rezsicsökkentés”: mutatjuk, mivel is tartozunk Orbán Viktornak

A Fidesz megint a „rezsicsökkentéssel” kampányol: a miniszterelnök új üzenetet írna a számlákon található rezsiboxokba, a párt ideológusa visszafizettetné a kormányváltást kívánókkal a „megtakarításokat”. Valójában a „megtakarítás” és a „visszafizetés” is értelmezhetetlenek. De tény, hogy a magyar lakosság közvetlenül keveset – mára már túl keveset – fizet az energiáért. Az államkasszán keresztül persze maga állja a cechet.



Személyes bosszú is vezérli Trumpot a Harvard ellen: megveti az akadémiai világot, mert az megveti őt – Die Zeit-elemzés
 

Személyes bosszú is vezérli Trumpot a Harvard ellen: megveti az akadémiai világot, mert az megveti őt – Die Zeit-elemzés

Az EU-nak nagy fejtörést okoz, hogyan tudná kijátszani a vétóval fenyegető Orbán Viktort. Európában a hatalom kapuján dörömböl a szélsőjobb. Mire használja az EU-t Albánia és Szerbia? Az oroszok kiéheztetik Ukrajnát. Az amerikai elnök nem akarja elhinni, hogy a személyisége elég a béke megteremtéséhez Ukrajnában és Izraelben. Témák és vélemények a vilagsajtóból.

hvg360 hvg360



A Tisza a Fidesz szíve közepébe hatolt – riport Magyar Péter vándorlásáról és megérkezéséről
 

A Tisza a Fidesz szíve közepébe hatolt – riport Magyar Péter vándorlásáról és megérkezéséről

A román határ szombati átlépése, a nagyváradi érkezés volt a nagy tiszás menet legszimbolikusabb része, ám Magyar Péter vándorútjához csatlakozva azt láttuk: az akció legfontosabb célja és hatása a magyar vidék felrázása volt. Hogyan jutott el a menet Romániáig? Milyen szervezési munka állt mögötte és önkéntesek milyen módon nyújtottak segítséget hozzá?




Arisztokraták, csempészett kályhák és a 149-es busz: nézzen be velünk a 100 éves brit nagyköveti rezidenciára
 

Arisztokraták, csempészett kályhák és a 149-es busz: nézzen be velünk a 100 éves brit nagyköveti rezidenciára

A Scitovszky-család francia stílusú otthonából lett a brit nagykövet mindenkori rezidenciája a budai Fillér utca és Lorántffy Zsuzsanna út sarkán álló, idén 100 éves villa. Az évfordulón arisztokrata mindennapok, családi veszekedések, eltűnt festmények, II. Erzsébet látogatása és egy jól sikerült blöff történetébe eredtünk.





Mondhatják, hogy fontos a természet, de nem tudják beépíteni a közgazdaságtanba – interjú Partha Dasguptával
 

Mondhatják, hogy fontos a természet, de nem tudják beépíteni a közgazdaságtanba – interjú Partha Dasguptával

A kimerülő erőforrásoktól jutott el a megújulókig, a halgazdaságoktól a teljes bioszféráig Sir Partha Dasgupta cambridge-i közgazdász, akinek 2021-es jelentését mérföldkőnek tekintik a közgazdaságtan és a természet kapcsolatának újragondolásában: közgazdásznyelven magyarázta el az ökológiai válságot. A professzor azt mondja, a kormányok nyitottak a természet védelmére, de nem tudnak mit kezdeni vele, mert nem ismerik a természeti tőke gazdaságtanát. Budapesten beszélgettünk vele.