Birtokvédelmi eljárási kérelem a Magyar Posta ellen
2 perc
2008.05.23. 13:51
Még pénteken eljuttatja birtokvédelmi eljárási kérelmét a Magyar Posta ellen Ughy Attila, a Fővárosi Közgyűlés városképvédelmi bizottságának elnöke.
"Mint bizottsági elnök birtokvédelmet fogok kérni az V. kerület jegyzőjétől. Ez egy precedens értékű dolog lesz, mert választott tisztviselőként nem tudok végigvinni minden ügyet" - mondta az új postaládák ellen fellépő Ughy Attila, a Fővárosi Közgyűlés városképvédelmi bizottságának elnöke. Hozzátette, hogy több száz helyen sérti meg a szabályokat a posta, szinte minden fővárosi kerületben meg lehet kezdeni ezt az eljárást.
A bizottság elnöke szerint Budapest egyik olyan részén sincs a postának engedélye a ládák cseréjére, ahol fővárosi közterületről van szó. Az önkormányzati tulajdon esetében azonban más a helyzet, nem lehet tudni, mely helyhatóságok adtak ki engedélyt. A jogsértések kiderítéséhez minden egyes postaládát meg kellene vizsgálni, hogy kiderüljön, milyen területen áll. A postának egyáltalán nincs nyilvántartása a ládák pontos helyéről - húzta alá Ughy Attila.
Nincs meg a tulajdonosi hozzájárulás a fővárosi önkormányzattól, ennek hiányában nem kaphatja meg a posta a többi hatósági engedélyt sem - hangsúlyozta, cáfolva azt az állítást, hogy a cég minden engedéllyel rendelkezik a cseréhez.
László Márta, a Magyar Posta kommunikációs menedzsere azt mondta: a megfelelő engedélyeket beszerezték, azokra a ládákra nincs még engedélyük, amelyek a postahivatalok előtt állnak. Igaz, van olyan hely, ahol a kerületi önkormányzattól megkapták az engedélyt, de a helyhatóság azt visszavonta - tette hozzá.
A kommunikációs menedzser nem tudta megmondani, hogy Budapest mely részein nem kapott engedélyt a posta a ládák cseréjére. Arra sem tudott válaszolni, hogy pontosan milyen engedélyeket kaptak és kitől. Azokon a helyeken, ahol a csere után sem kap fenntartási engedélyt a posta, a ládákat visszacserélik a régiekre. Többet egyelőre nem kíván a Magyar Posta mondani a kérdésben.
A posta szerint az 1,69 milliárd forintos ládacserére azért volt szükség, mert a régi levélszekrényekbe nem lehetett sérülésmentesen bedobni a C4 méretű borítékokat (amelyekbe az A4 méretű papírlapok beleférnek), s a mozgáskorlátozottak nem tudták azokat akadálymentesen használni.
Az új postaládák között vannak hagyományos, illetve "nosztalgia" utcai levélgyűjtő szekrények, amelyek arculatukban megegyeznek a régebbiekkel. Az ürítés módját tekintve a postaládák lehetnek gépi vagy kézi rendszerűek, hogy hol melyik rendszerű eszközt telepíti a társaság, az a szakmai döntésen múlik.
Márciusban a budapesti civil szervezeteket tömörítő Podmaniczky Páholy demonstrációt szervezett a hagyományos postaládák megmentéséért. Szerintük az emberek egyre inkább csak elektronikus leveleket küldenek egymásnak, az A4-es méretű borítékokat pedig a postákon adják fel. A mozgáskorlátozottak helyzetét pedig azzal is meg lehet oldani, ha a ládákat egyszerűen lejjebb szerelik.
Egy hónappal később tizennyolc budapesti polgármester közös nyilatkozatban tiltakozott a hagyományos postaládák lecserélése ellen, a polgármesterek felszólították a Magyar Postát a régi levélszekrények megőrzésére.
A bizottság elnöke szerint Budapest egyik olyan részén sincs a postának engedélye a ládák cseréjére, ahol fővárosi közterületről van szó. Az önkormányzati tulajdon esetében azonban más a helyzet, nem lehet tudni, mely helyhatóságok adtak ki engedélyt. A jogsértések kiderítéséhez minden egyes postaládát meg kellene vizsgálni, hogy kiderüljön, milyen területen áll. A postának egyáltalán nincs nyilvántartása a ládák pontos helyéről - húzta alá Ughy Attila.
Nincs meg a tulajdonosi hozzájárulás a fővárosi önkormányzattól, ennek hiányában nem kaphatja meg a posta a többi hatósági engedélyt sem - hangsúlyozta, cáfolva azt az állítást, hogy a cég minden engedéllyel rendelkezik a cseréhez.
László Márta, a Magyar Posta kommunikációs menedzsere azt mondta: a megfelelő engedélyeket beszerezték, azokra a ládákra nincs még engedélyük, amelyek a postahivatalok előtt állnak. Igaz, van olyan hely, ahol a kerületi önkormányzattól megkapták az engedélyt, de a helyhatóság azt visszavonta - tette hozzá.
A kommunikációs menedzser nem tudta megmondani, hogy Budapest mely részein nem kapott engedélyt a posta a ládák cseréjére. Arra sem tudott válaszolni, hogy pontosan milyen engedélyeket kaptak és kitől. Azokon a helyeken, ahol a csere után sem kap fenntartási engedélyt a posta, a ládákat visszacserélik a régiekre. Többet egyelőre nem kíván a Magyar Posta mondani a kérdésben.
A posta szerint az 1,69 milliárd forintos ládacserére azért volt szükség, mert a régi levélszekrényekbe nem lehetett sérülésmentesen bedobni a C4 méretű borítékokat (amelyekbe az A4 méretű papírlapok beleférnek), s a mozgáskorlátozottak nem tudták azokat akadálymentesen használni.
Az új postaládák között vannak hagyományos, illetve "nosztalgia" utcai levélgyűjtő szekrények, amelyek arculatukban megegyeznek a régebbiekkel. Az ürítés módját tekintve a postaládák lehetnek gépi vagy kézi rendszerűek, hogy hol melyik rendszerű eszközt telepíti a társaság, az a szakmai döntésen múlik.
Márciusban a budapesti civil szervezeteket tömörítő Podmaniczky Páholy demonstrációt szervezett a hagyományos postaládák megmentéséért. Szerintük az emberek egyre inkább csak elektronikus leveleket küldenek egymásnak, az A4-es méretű borítékokat pedig a postákon adják fel. A mozgáskorlátozottak helyzetét pedig azzal is meg lehet oldani, ha a ládákat egyszerűen lejjebb szerelik.
Egy hónappal később tizennyolc budapesti polgármester közös nyilatkozatban tiltakozott a hagyományos postaládák lecserélése ellen, a polgármesterek felszólították a Magyar Postát a régi levélszekrények megőrzésére.