Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Felsőfokú szakképzésre összesen 12 500 helyet különítettek el. Ez viszonylag új oktatási forma, a legfontosabb jellemzője, hogy már két év után piacképes tudást és szakmát biztosít, a legtöbb esetben állami finanszírozással. Emellett a hallgató nem veszíti el a finanszírozott diplomához való jogot, hisz a felsőfokú szakképzés után erre továbbra is jogosult - áll az Educatio Kht. legfrissebb elemzésében.
Ilyen képzést elsősorban gazdasági és műszaki területeken indítanak a felsőoktatási intézmények, de emellett az érdeklődők folytathatnak idegenforgalmi, jogi, egészségügyi, agrár és informatikai tanulmányokat is. A képzési forma az alapképzésekhez hasonlóan hallgatói jogviszonyt biztosít. További előnyeként említik, hogy a megszerzett kreditek a későbbi tanulmányok során többnyire beszámíthatók, ez ösztönzést nyújt a hallgatóknak arra, hogy a későbbiekben alapképzéses formában folytassák tanulmányaikat.
A felsőfokú szakképzés keretében tanulható szakmák száma az elmúlt években több mint ötszörösére, 11-ről 58-ra nőtt. 1999-ben még csak gazdasági, műszaki és idegenforgalmi területről választhattak az érdeklődők, később a kínálat egyre szélesedett, megjelentek agrár, egészségügyi, jogi, kommunikációs, sport és szociális jellegű képzések is.
Bár a bejutók száma 1999 és 2008 között jelentősen növekedett, ennek üteme korántsem egyenletes, sőt egy-két évben létszámcsökkenés is megfigyelhető. 1999-ben összesen 1412-en kezdték meg tanulmányaikat a 11-féle képzés valamelyikén, 2008-ra a bejutók száma 7871-re emelkedett. Ugyanakkor azok száma, akik 2004 és 2006 között kezdték meg tanulmányaikat, kismértékben csökkent annak ellenére, hogy a képzések száma jelentősen bővült (2004-ben 33-féle képzés, 2006-ban 43-féle képzés).
Mint az elemzésben olvasható, a legutóbbi felvételi időszakban kisebb növekedés mutatkozott a felsőfokú szakképzést választók körében, ami a felsőoktatásba bekerülők létszámának általános csökkenését figyelembe véve mindenképpen pozitívan értékelendő, ám az elgondolkodtató, hogy sok hely így is betöltetlenül maradt.
A felsőfokú szakképzés keretében a tanulmányok nappali, esti és levelező tagozaton végezhetők. A legnépszerűbb a nappali tagozat, amelyre a diákok mindig a legnagyobb részarányban kerülnek be (75-89 százalék). Esti tagozat csak néhány képzéstípus esetében működik, az ide járók részaránya 1999 és 2008 között nem haladta meg az 1 százalékot. Levelező tagozaton a bekerülő hallgatók 11-24 százaléka tanul.
