Az EKB csütörtökön negyed százalékponttal 1,00 százalékra csökkentette alapkamatát. Más mértékadó központi bankok már megközelítették vagy gyakorlatilag elérték a zéró kamatot. Az amerikai Fed irányadó napikamatcélja december óta nulla és 0,25 százalék között van, a japán jegybank fedezet nélküli egynapos (overnight) hitelekre vonatkozó kamatcélja január óta 0,1 százalékos, a brit Bank of England alapkamata március eleje óta 0,5 százalékos. A Svájci Nemzeti Bank szintén márciusban 0,00-0,75 százalékra szűkítette 0,00-1,00 százalékról a svájci frank háromhónapos londoni bankközi kamatára (LIBOR) szóló célsávját, és közölte, hogy a sáv alsó szélét célozza meg, legföljebb 0,25 százalékig.
Ezeknek a központi bankoknak azonban éppen ezért nem vagy alig maradt módjuk további hagyományos pénzügypolitikai enyhítésre, ha a gazdaság állapota esetleg indokolná. Ehelyett úgynevezett nem hagyományos eszközökkel, "mennyiségi enyhítéssel" - lényegében elektronikus pénzhígítással - kísérleteznek, számítva arra, hogy a deflációs irányzat ellensúlyozza az elektronikus bankóprés működtetésének inflációs hatását. A Fed még márciusban bejelentette, hogy 1,15 billió dollárral
növeli az amerikai állam- és magánkötvények felvásárlását ilyen módon. A Bank of England márciusban 75 milliárd fontos mennyiségi enyhítést hirdetett szintén állami és vállalati adósságpapírok vásárlására, a keretet most csütörtökön 125 milliárd fontra emelte.
Az EKB-nak viszont még van tere hagyományos enyhítésre, azaz további kamatcsökkentésre: ezt jelezte Bini Smaghi. Eleddig a bank vezetése elég határozottan elzárkózott a zérókamat-politikától. Mindazonáltal, többhavi fontolgatás után, csütörtökön az EKB is mennyiségi enyhítési programot hirdetett, de szintén a többieknél jóval visszafogottabban: csak 60 milliárd euró erejéig, és csak euróban jegyzett, euróövezetben kibocsátott, jelzáloggal fedezett kötvények vásárlására, mert ezt a piacot tartja befagyottnak.
Az EKB is arra számít, hogy a mérsékelt infláció ellensúlyozza a pénzhígítás hatását. „A fogyasztói árak irányzata a következő hónapokban megközelítheti a nullát, sőt, negatív is lehet, mielőtt normális szintre emelkedik” – mondta Bini Smaghi pénteken. Áprilisban második hónapja volt 0,6 százalékos a tizenkét havi infláció az euróövezetben. Az EKB folyamatos célja legföljebb 2 százalék, de a bank elnöke Jean-Claude Trichet csütörtökön azt mondta, hogy a drágulás üteme még jövőre is 2 százalék alatt lesz.
Az EKB óvatosságára az amerikai kormányzati bankvizsgálat ("stress test") csütörtöki eredményhirdetésének egyik megállapítása adhat magyarázatot. Eszerint az amerikai bankok tőkemegfelelési mutatója 2010 végéig várhatóan átlagosan legalább 4 százalékos lesz. Az európai bankok átlaga ennél sokkal jobb, mondták elemzők péntek reggel.