Karsai Dániel: „Strasbourgban két dolog nyerhető: igazság és pénz”

– Sokszor kérte már számára kedvezőtlen ítélet felülvizsgálatát a magyar állam az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarájától, de hiába. Mostanában három ügyben is elérte. Mit jelent ez?

– Nem meglepő, ami történt, mivel egyre fajsúlyosabb, nehezebb megítélésű ügyek indulnak Magyarország ellen. Emiatt számítani lehetett arra, hogy előbb-utóbb óhatatlanul lesz közöttük úgynevezett nagykamarai is. Nagyon különböző esetekről van szó. Az egyik Baka András volt főbíróé, aki Strasbourgban is ítélkezett. Ez az eljárás a személy miatt nagyon érdekes, és a bírói függetlenség kérdését feszegeti. A molinós felirattal tüntető országgyűlési képviselők esete pedig a parlamenten belüli szólásszabadságról szól. A harmadik ügyben az a kérdés, hogy a rokkantnyugdíjra is kiterjed-e a tulajdonjogi védelem. Bár megjósolni nem lehet ezeknek az ügyeknek a kimenetelét, a trendekből biztosan látszik, hogy Magyarország problémás lett emberi jogi szempontból. Ez igen kétes dicsőség, ráadásul lelassítja az ítélkezést.

– Mivel magyarázható, hogy a 2011-es 656 magyar kérelemmel szemben tavaly már 2400 érkezett Strasbourgba?

– A Fidesz-kormány gondolkodásmódja sok esetben nem kompatibilis az emberi jogi egyezménnyel, emiatt nő az ügyek száma. Abszolút összehasonlításban Magyarország a nyolcadik legtöbbet kérelmező a szerződésben részes 47 állam közül, lakosságarányosan a negyedik-ötödik. De ettől még nem diktatúra, ott azért még nem tartunk. Nagyon megnövelik az ügyszámot a börtönök túlzsúfoltságával kapcsolatos panaszok. Mivel a börtönök 160-170 százalékosan vannak feltöltve, e témában gyakorlatilag 17 ezres potenciális kérelmezői körre lehet számítani. De igencsak megszaporodtak a szólásszabadsághoz és a tulajdonhoz kapcsolódó ügyek is. Utóbbiak a legizgalmasabbak és egyben a legaggasztóbbak, mivel Magyarországon az utóbbi években a jogállamisággal nehezen összeegyeztethető módon rajzolták át a tulajdonviszonyokat. A trafikmutyi, a szerencsejáték-ipar beszántása, a Nemzeti Tankönyvkiadó esete, vagyis az ellentételezés nélküli államosítások nagyon fajsúlyos ügyek. Ráadásul a jogot kereső polgárok kezdik megtanulni, hogy van Strasbourg.

– Az elmúlt hetekben a legtöbbet idézett strasbourgi döntés szerint több joga is sérült a rablásokért és minősített emberölésekért tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt Magyar Lászlónak, aki kártérítésként és a költségeire több mint hatezer eurót kapott. Sokak számára magyarázatra szorul, miért kell pénzt adni azoknak, akiket elítéltek valamilyen súlyos bűncselekményért?