Hegedűs D. Géza: Megmaradt itt a középkori, jobbágyi viszonyrendszer

HVG: Kodelka Ferencet, egy világvégi település mindenható urát, egy mészárszék minden hájjal megkent tulajdonosát alakítja Szász János A hentes, a kurva és a félszemű című új filmjében. A szerephez külsejében is meg kellett változnia. Könnyen ment?

Hegedűs D. Géza: Harminc kilót kellett híznom, amit leadni volt nehéz, egy év kellett hozzá. De nem tehettem mást, ilyen robusztus figurának írták meg a szerepet. De jó játék belebújni más ember bőrébe.

Túry Gergely

HVG: Honnan hozza elő ezeket a sötét, zsarnoki alakokat, mint a Hamletből Claudiust, a Revizor polgármesterét, Sunyi bácsit Spiró Príma környékéből?

H. D. G.: Mindannyian ismerünk ilyeneket. A modern kori magyar történelem tele van ezekkel a helyi kiskirályokkal. Bár a vagyonokat és a hatalmat harminc-negyven évenként újraosztják, a függési rendszer megmarad. Hiába söpörték el az „urakat” 1945-ben, a cselédek maradtak. Nincs ez másként most sem. Új földesurak vannak, vállalkozók, polgármesterek, de ebből a középkori, jobbágyi viszonyrendszerből nem tud kiszakadni az ország.

HVG: Talán ezért van az ön által alakított elvetemült, sunyi zsarnokokban mégis valami emberi.

H. D. G.: Bármilyen mélyre süllyed valaki, némi emberi vonás marad benne. Bármilyen vastag bőrt növesztett is Kodelka, egy érzés, a szerelem, egyszer csak átüti, és sebezhetővé válik. Akkor lesz a legkiszolgáltatottabb, amikor beteljesül ez a szerelem, és akkor már el is pusztítható. Mindenki menekülne a filmbeli településről, Kodelka Amerikába, a vele elszámolási vitában lévő félszemű csendőr és párja, a korábbi prostituált is, de valami visszahúzza őket.

Túry Gergely

HVG: A filmbeli helyzet valóban időtlen, de mégis világos, hogy a húszas évek Magyarországán vagyunk, két kataklizma közötti baljós békében. 

H. D. G.: A mészárszéket megvásárló német vállalkozó ipari méretű és gyorsaságú ölésről elejtett, lelkesült szavaiból nem nehéz a náci haláltáborokra gondolni. De nemcsak rájuk, hanem egy olyan új, véres és robotizált korra is, aminél még a középkorinak nevezett és bemutatott húszas évekbeli világ is emberibb, amihez azonban még egy Kodelka-félének sem fűlik a foga.

HVG: Drámai a kép, amikor Kodelka durva szavakkal elküldi a munkásait, miután eladta a gyárat, és ők szó nélkül, üres kézzel eloldalognak.

H. D. G.: Mert a szolgával bármi megtehető. Csendben áll, de belül bosszúra szomjazik. Bár a film nem jut el eddig, de pontosan tudjuk, hogy néhány hamis hordószónoki hazugsággal bármikor mozgósítani lehet őket. S el lehet küldeni a „népgépet”, ahogyan Babits írta, újra a „vágóhídra”. Mert elhiszik, hogy nem kell mást tenniük, mint faji alapon a zsidókat likvidálni, majd osztályalapon az úgynevezett osztályidegeneket kitelepíteni, és akkor jobb lesz nekik.

HVG: Ezért működik ma a Soros-kampány?