Történelmi esélynek tartják Afrika második legnépesebb országa, a 105 milliós Etiópia számára, hogy Ahmed Abiy Ali ülhetett a miniszterelnöki székbe. A kontinens legfiatalabb, 41 éves kormányfőjétől azt várják, hogy kibékíti a kelet-afrikai ország etnikai ellentéteit, mert azok akár Jugoszlávia-típusú széteséshez is vezethetnek. A HVG 2018 áprilisában készült portréja az akkor kormányfővé lett, most Nobel-békedíjat kapó etióp politikusról.
Abiy úgy került Etiópia élére, hogy az előző kormányfő váratlan lemondása után az 1991 óta hatalmon lévő koalíció új vezért választott, aki a törvény szerint automatikusan miniszterelnök lett. A négy etnikai alapú pártból álló Etiópiai Népi Forradalmi Demokratikus Front (EPRDF) Abiyt jelölte a posztra, és ezzel az ország élére először került a legnagyobb etnikum, a lakosság jó harmadát adó oromo közösség képviselője.
Abiy (jelentése forradalom) 1976-ban született Etiópia délnyugati részén, két évvel az után, hogy puccsal megdöntötték Hailé Szelasszié császár uralmát. Az általános és a középiskolában szorgalmasan tanult, de miután a bátyját megölték, 15 évesen csatlakozott a monarchiát követő vörös terror, azaz a marxista–leninista junta, a Derg elleni mozgalomhoz. Nemcsak a harcossága nyilvánult meg korán, hanem a békítő hajlama is. A muszlim apától és keresztény anyától született ifjú előszeretettel vett részt a két vallási közösség közötti erőszak elcsitításában.
Miért köszönheti a házát Amy Heckerling John Travoltának és Bruce Willisnek? Mit tapasztalt női rendezőként Hollywoodban? Hogyan fedezte fel Sean Pennt és Alicia Silverstone-t? És miért volt fontos, hogy Phoebe Cates ledobja a bikinifelsőjét? A Nicsak, ki beszél! és a Spinédzserek író-rendezőjével beszélgettünk.
