Áradt a felgyorsult Tisza és mindent letarolt
A magyarországi kihalt falvakról szóló sorozat egyik legkülönlegesebb túrája, amolyan Tüskevár-érzés volt, amikor Tiszahalász emlékei után kutattunk.
A 2050-re kitűzött klímasemlegesség óriási kiadásokkal járna, és hatalmas terheket róna a magyar iparra – ezzel vezeti fel a magyar kormány tájékoztatási hivatala, miért vétózta meg Orbán Viktor a legutóbbi uniós csúcson cseh és lengyel kollégájával együtt az EU klímavédelmi határozatát. Az indoklásban előkerül a régóta mantrázott rezsicsökkentés is, amelyet a kormány veszélyben érezne, ha a környezetvédelem miatt az energiahordozók egy részéről le kellene mondania az országnak.
Ez azonban félrebeszélés, az igazi magyarázat nem a spórolásban rejlik, ahogy az a kormányzati közleményből is kiolvasható. A javaslatot, állítása szerint, felelősen addig nem tudja támogatni a magyar kormány, amíg nem tudni, hogy „az Európai Unió mekkora forrásokat tud rendelkezésre bocsátani az ipar modernizálására”. A vétó tehát ideiglenes, az EU következő költségvetéséről szóló alkufolyamat része.
