A gyüttmenteket megállíthatja az önazonossági törvény, de a lakások értékcsökkenését nem
Az ingatlanvásárlást nehezíti, valós pozitív hatása viszont valószínűleg nem lesz a települések önazonosságát védeni hivatott szabályozásnak.
Miért fogyasztanak a magyarok egyre több édességet?
Erre a kérdésre a HVG nagyvállalati rangsora sajnos nem képes válaszolni. Az viszont kiderül a számokból, hogy például az olasz anyacége által gyártott bonbonokat terítő Ferrero Magyarország Kereskedelmi Kft. egy év alatt több mint 20 százalékkal tudta növelni az árbevételét. Ebben a növekedésben pedig, ugyancsak a számok szerint, alighanem oroszlánrésze van annak, hogy a magyar cégleány évről évre többet, tavalyi üzleti évében már 4,2 milliárd forintot fordított reklámra és marketingre. Ez az összeg szinte pontosan az egyhatoda a 26 milliárd forintos árbevételének.
- Mi is az a hozzáadott érték?
A példa nemcsak azt mutatja, hogy minden 100 forintból, amit az olasz cég finomságaira költünk, 16-tal a nagykereskedő Ferrero-leány marketingköltségeit finanszírozzuk, hanem azt is érzékelteti, hogy egy gyártónak vagy kereskedőnek előbb a legkülönfélébb dolgokért kell fizetnie ahhoz, hogy végül bevételre tegyen szert.
A magyar Ferrero-képviselet árbevételének előteremtéséhez persze elsősorban az kell, hogy legyen mit eladnia.
- Beszámolójában 16,4 milliárd forinttal szerepel az eladott áruk beszerzési értéke, azaz ennyit fizetett anyacégének az általa 26 milliárdért továbbadott édességekért.
- A második legnagyobb költségtétel az igénybe vett szolgáltatások 5,4 milliárd forintja; ebbe tartozik a reklámkiadásokon kívül például a raktározás és a fuvarozás díja.
- A nagyobb összegű fizetnivalók között van az az 1,1 milliárd forint is, amit az adóhivatalnak utalt át a cég népegészségügyi termékadóként (ami – a reklámok ellen dolgozva – a kormányzati ígéretek szerint azt szolgálná, hogy eltántorítsa a magyarokat az édességfogyasztástól).
