A regionális busztársaságok összevonása után a kormány központosítja az új autóbuszok beszerzését, de a legújabb - immár harmadik - nemzeti buszstratégia már azzal is számol, hogy a jövő év végéig a helyközi járatok piacát a magántársaságok előtt is megnyitják.
Bár a kormány két korábbi, „nemzeti” előtaggal felcímkézett buszstratégiája csúfos kudarccal zárult, most mégis újrahasznosítják a többszörösen leszerepelt kifejezést. Nem lehet már ugyanis tovább kitoltni a határidőt, 2021. január 1-jével tényleg megnyitják az egykori volántársaságok utódai által uralt piacot a különböző rendű-rangú, bel- és külföldi szolgáltatók előtt. A liberalizáció minden fajtájától irtózó Orbán-kormányt uniós regula kötelezi a lépésre. Az európai tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a szolgáltatók versenye a szolgáltatások javulását hozza. Ez pedig, noha eddig gondosan megóvták őket tőle, a magyar utazókra is ráférne
Komolytalan ígéretek és stratégiai hibák
Az első nemzeti buszstratégiát 2012-ben hirdette meg az Orbán-kormány, amely egy véletlenből próbált iparpolitikának látszó valamit kovácsolni. Úgy esett, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyon elkonfiskálásával egy nagy csomag Rába-részvényre is szert tett az állam, amely így a győri nagyvállalat 73,6 százalékos tulajdonosa lett. Egy tulajdonosnak pedig nyilván az a dolga, hogy parancsoljon. Kiadták hát az ukázt: a Rába „élessze újjá” a nemzeti buszgyártást.
Tartalom nélküli one man show – ezt látja Horváth András egykori adóellenőr, aki elmondása szerint egy esetleges új kormányban csupán bizonyos feltételek teljesülése esetén vállalna munkát. A Fülke Extra podcastjában a több mint egy évtizeddel ezelőtt ismerté vált NAV-ost Gergely Zsófia kérdezte.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
A polgármester szerint ezentúl Szegeden keresnek a legtöbbet az önkormányzati képviselők az országban.
