A mások életének rendezőjének új filmje, a Mű szerző nélkül monumentális történelmi tabló.
„Ha nagyon nem akarod kimondani, hogy Heil Hitler, mondd helyette azt, hogy drei liter – senki sem fogja észrevenni.”
A szellemesnek tűnő, ám tragikus mondat plasztikusan leírja azok helyzetét, akik az 1930-as évek Németországában szembehelyezkedtek a náci rezsimmel. Ilyen családba született a film főhőse, Kurt Barnert is, aki a történet szerint az évszázad egyik legnagyobb hiperrealista festője lett.
A film több mint három órás, monumentális történelmi tabló, amelyet a világhírű német festőművész, a 87 éves Gerhard Richter élete inspirált. Florian Henckel von Donnersmarck négy nyelven folyékonyan beszélő, filozófiából doktorált, nemesi származású rendező, akinek a három mozifilmje majdnem minden jelentős filmfesztiválon szerepelt (itt nézhetnek meg egy vele készült németh nyelvű interjút vele).
Az utcán járva is észrevehető: az emberek arcára kiül a boldogtalanság. A magyar társadalom mutatói eddig sem voltak jók, de a választás előtti fékevesztett politikai kommunikáció végképp beteszi a kaput. Milyen „menekülőutat” keressen, aki nyomasztva érzi magát?
Sokak szerint ez a lépés már a hús-vér modellek időszakának végét vetíti előre.
