2004. december ötödikén nemcsak a kettős állampolgárság megadásáról szavaztak a magyarországi választópolgárok, hanem az MSZP és a Fidesz politikai pályájáról is. A HVG-ben megjelent véleménycikkében Lendvai Ildikó, a szocialisták akkori frakcióvezetője azt írja, az MSZP először meg akarta úszni az egész referendumot, de bojkottot hirdetni nem mert, utána pedig teljesen elhibázta a kampányát.
Ma van a tizenötödik évfordulója a kettős állampolgárságról szóló népszavazásnak. Az esemény, mint a biliárdgolyókat, nagy sebességgel mozdította ki helyzetéből az MSZP-t és a Fideszt is, és mindkettőjük pályáját meghatározta. Akkor még nem is látszott, mennyire.
Ma is vállalom akkori „nem” szavazatomat.
Szerintem nekünk, szocialistáknak ebben igazunk volt. Nem volt viszont igazunk az érzéketlen, szociálsovinizmusba hajló kampányt illetően.
Ma már természetesen eszembe sem jutna bárkitől elvenni az állampolgárságát vagy annak a lehetőségét, megfosztani attól az érzelmi értéktől, amit számára hordoz. A választójog nem érzelmi kérdés ugyan, de a szerzett jogokat ide-oda rángatni sem jó.
Módosítani viszont kell és lehet: a magyarországi pártviszonyainkba való beavatkozás helyett akár önálló külhoni listával, akár annak meghatározásával, milyen kérdésekben kötelező meghallgatni a határokon túlról delegáltak véleményét, mire terjedjenek ki parlamenti jogaik, biztosítani a határon túliak részvételét a magyar közéletben.
A Meta több száz tiszás Facebook-csoportot törölt a múlt héten. Ezúttal technikai hiba állt a háttérben, de mi történhet, ha a két oldal elkezdi egymás ellen felhasználni, hogy a platform bárkit letilthat?
Az Európai Parlament vitát tartott a Pride-ról, amelyen több mint 70 képviselő személyesen is részt vett.
Az amerikai elnök 50 százalékos vámot lengetett be, amit a brazil államfő, Luiz Inácio Lula da Silva az ország igazságügyi rendszerébe való beavatkozásnak minősített és ellenvámokat ígért.
Egy korrupciós ügy állhat a hátterében annak, hogy meghalt Roman Sztarovojt volt orosz közlekedési miniszter.
