A városligeti biodóm teljesen más lenne, mint a világ többi gigapavilonja
Több szempontból is kilógna a világszerte egyre népszerűbb hasonló építmények sorából a Pannon Park óriás üvegháza, akkor is, ha összejönne rá a pénz és elkészülne.
Az impozáns állatkerti biodóm fel sem tudta húzni a rolót, mert a költségek már nyitás előtt elszálltak, a kormányközeli források pedig elapadtak. Ezúttal nem a finanszírozási gondokkal küszködő városligeti Pannon Parkot emlegetjük, hanem az egyébként patinás chesteri állatkert esetét. Az angol létesítmény vezetői 2009-ben mutatták be büszkén az Afrika szívének nevezett – a budapesti búrához mind méretében, mind küllemében hasonlító – üvegház látványterveit. A kongói vadont idézték volna meg, de két évvel később kiderült, sehogyan sem jön össze a 90 milliárd forintnyi költségkeret, így végül megelégedtek egy kisebb fejlesztéssel.
E kudarc ellenére a világ állatkertjeiben és arborétumaiban az elmúlt három évtizedben valóságos divat lett ilyen, a külső időjárási körülményektől független, nagy kiterjedésű, fényáteresztő tetővel fedett kupolákat felhúzni. Ezek előnye a négyévszakos látogathatóság, szakmailag pedig az, hogy egy (vagy több) teljes ökoszisztémát lehet alattuk bemutatni, vagyis összetartozó életközösségeket, a természetben együtt élő fajokat, a köztük lévő, sokszor meglehetősen bonyolult kapcsolatokkal együtt.