Célzott likvidálás: a terrorizmus ellen nem hatásos a vezetők kilövése

Bedő Iván

3 perc

2020.01.17. 14:00

Csak a közvélemény megnyugtatására alkalmas pótcselekvés a terrorista vezetők meggyilkoltatása, és a terrorcsoportok felszámolása szempontjából általában hatástalan - állítja az utóbbi évtizedek eseteit elemző terrorizmus-kutató.

Érdemes volt-e kivégezni Kászim Szulejmánit? Erre a történelem fog választ adni, de az is lehet, hogy a közelmúlt történelmének tanulságaiból is levonható a következtetés, hiszen az iráni tábornok, a Forradalmi Gárda külföldi műveleteinek vezére nem az első a sorban.

A téma egyik jeles szakértője, Jenna Jordan amerikai politológus, a Georgiai Műegyetem (Georgia Tech) tanársegédje az utóbbi évtizedek több mint ezer esetét gyűjtötte össze a nemrég megjelent, Leadership Decapitation (Vezetői lefejezés) című könyvében, amely terrorszervezetek első embereinek kiiktatását elemzi.

A lefejezés átvitt értelemben értendő: a kivégzés mellett a bebörtönzés is idetartozik. Természetesen a szerző annak is tudatában van, hogy aki valakinek a szemében terrorista, az máshonnan nézve felkelő vagy szabadságharcos. Ez azonban nem nagy különbség abból a szempontból, ahogyan az 1276 eset alapján Jordan a gyilkos recept hatását elemzi. A gyűjtés is hosszú időszakot foglal magában: az 1970-től 2016-ig terjedő, nagyon is különböző évtizedeket.