Európa kétségtelenül a koronavírus-járvány gócpontjává vált, a kontinens országai azonban eltérő ütemben vezettek be intézkedéseket a vírus terjedésének lassításáért. Magyarország reakciója csak akkor számít gyorsnak, ha azt az első haláleset idejéhez viszonyítjuk.
Márciusban az európai kormányok olyan, a II. világháború óta nem látott intézkedéseket vezettek be, melyek korlátozzák a személyi szabadságot, illetve csökkentik a társas érintkezést, ezáltal pedig az új koronavírus terjedését. Bár az Európai Unió teljes területére harminc napos tengerentúli beutazási tilalmat rendelt március 17-én, a tagállamok más, összehangolt intézkedést nem hoztak.
A Politico összegyűjtötte, hogy egyes európai államok mikor és hogyan reagáltak, például mikor zárták be az iskolákat vagy korlátozták az összejöveteleket az ország első koronavírushoz köthető halálesetéhez képest.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
A HVG újságírói adnak pár tippet a vakációhoz.
A Magyar Olimpiai Bizottság kapta a legtöbbet, de utalták a szokásos 110 milliót az ATV volt elnöke vállalkozásának, és jutott némi apró a Rogán-szomszéd Csetényi Csaba cégének, egy Tiborcz-, illetve egy Mészáros-közeli magántőkealap érdekeltségének is.
Heorhij Tihij szerint inkább azt kellene megmagyaráznia a magyar embereknek, hogy miként sikerült „elcseszni” az ország gazdaságát.
Egyre fokozódik a miniszterelnökre nehezedő nyomás, melyet többnyire saját gazdaságpolitikai húzásainak köszönhet.
Az énekes már elnézést kért, amiért elragadta az aljas indulat.
Több oka is van a lakhatási válságnak.
