Sorakoznak a segítségre szoruló államok, de közös politikáról szó sincs. Mi lesz így a közös pénzzel?
„Apokalipszis igen hamarosan”
címmel írt cikket a New York Timesba egy nagyon tiszteletre méltó Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman 2012 májusában az euróról. Azért írta ezt, mert az eurózóna mint monetáris közösség nem teremtett egyúttal állampénzügyi (fiskális) közösséget is: nem jött létre számottevő mértékű közös költségvetés, amely az egyes tagállamok súlyos költségvetési és adósságproblémáit a közösség szintjén kezelni tudná.
Az állami pénzügyeknek az a válsága, amelybe Görögország, majd Portugália, Írország, Spanyolország, Olaszország és Ciprus került a 2007-ben kezdődött (hozzánk 2008-ban megérkezett) Nagy Recesszió után, az eurózóna válságává terebélyesedett. Így kirobbant egy vita, amelyben a tagállamok két csoportra szakadtak.
Az előbbi, déli csoporttal szemben álltak a németek és velük együtt erős, kevéssé eladósodott más északi országok egy csoportja: Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia és Svédország, amelyek később létre is hozták a Hollandia által vezetett és Németország jóindulatú barátságát élvező Új Hanza Szövetséget. Ők féltek attól, hogy a déliek nem viszonyulnak igazán felelősen a deficit és az adósság problémáihoz, és bármilyen fiskális kockázatközösség megteremtésével – akár egyszerű garanciavállalásuk folyományaként is – végül nekik kellene fizetniük a déliek tékozlásából fakadó bajokért.
Így az eurózóna megszűnése – első lépésben Görögország kiesése vagy kilépése, majd egy azt követő kilépési hullám – tökéletesen reális lehetőségnek tűnt. Aztán mégis elmaradt ez az apokalipszis.
A kollagénpótlás óriási divat lett a fiatalságkultusz korszakában. Személyenként változhat, hogy ki mit vár e fehérjétől: valaki feszes bőrt és örök fiatalságot, más hajerősítő hatást vagy nyugalmat remél, de a legtöbben csak fájdalommentes mozgásra vágynak. Gyógyszerészt és ortopéd szakorvost kérdeztünk.
A tárcavezető saját imázsa építésére használja a politikai tartalmú „családi” videókat.
Az országos albérletpiacon havi szinten 1,3 százalékos, éves szinten pedig 7,3 százalékos volt a növekedés.
Előfordult már, hogy egyszer csak azt érezte, megöregedett? Könnyen lehet, hogy ez nem szubjektív élmény volt.
Ez az első eset, hogy egy észak-koreai disszidens keresetet nyújtson be a diktatúra, illetve a vezetője ellen.
