Pénzkérdés, hogy ragadós lesz-e a Corvinus-modell a felsőoktatásban

Pálmai Erika

4 perc

2020.02.08. 07:15

További radikális átalakítások előtt áll a nyáron magánegyetemmé alakított Budapesti Corvinus Egyetem, amelynek mintájára további állami intézményeket is átformálnának. A Semmelweis Egyetem lehet a következő.

Terv van, pénz egyelőre nincs – így nehezen megjósolható, vajon milyen nagyságrendű modellváltást eredményez a felsőoktatásban a Palkovics László innovációs miniszter által példaként állított Budapesti Corvinus Egyetem tavaly nyári átalakítása. Ez persze eleve csak azoknál jöhet szóba, ahol viszonylag alacsony a képzési költség és sok a külföldi, fizetőképes hallgató.

Palkovics közlése szerint a négy orvosi egyetem közül a Semmelweis lehet az első, ahol megvizsgálják a Corvinus alapítványi működési modelljének kiterjesztési lehetőségét. A miniszter a Népszavának adott interjújában arról is beszélt, hogy egy másik teljesítményalapú felsőoktatási finanszírozási modellen is dolgoznak, amelyben az egyetemek munkáját különböző minőségi mutatókat figyelembe véve ötévente értékelnék, és ez alapján juttatnák állami forráshoz.

Nem véletlenül van B terv. Az orvosegyetemek egyfelől képesek lennének ugyan bevételt termelni, hiszen sok a külföldi hallgatójuk, a költségvetésük nagy része azonban a betegellátásból származik, amit a miniszter közlése szerint ugyancsak az új struktúrába kellene majd beilleszteni. Ám a társadalombiztosítás által fizetett kórházak kiszervezése és a fizetős betegellátás kevéssé látszik életszerűnek. Arról viszont egyelőre nincs hír, honnan lehetne „kezdőtőkét” adni a modellváltáshoz.