Raktárban hevernek az értékes gyűjtemények, nem haladnak a múzeumépítések
Továbbra sem láthatja a nagyközönség a Néprajzi, az Iparművészeti és a Közlekedési Múzeum műtárgyait, és nincs még új kiállítási helye a magyar fotográfiának és építészetnek sem. A beígért fővárosi építkezések és felújítások állnak vagy csúsznak, ráadásul a kormány előbb-utóbb elköltözteti Budapestről a Természettudományi Múzeumot is.
Két és fél éve zárva van az Iparművészeti Múzeum. Hiába vannak kész tervek a felújításra és egy új szárny felépítésére, a kivitelezési tender sehol. De ha holnap kiírnák, és lenne rá pénz, akkor is legfeljebb öt-hat év múlva nyílhatna meg a múzeum, a költségek pedig akár a duplájára is rúghatnának a kezdetben megítélt, majd visszavont 25 milliárd forintnak. Sőt növekedhetnek is, ugyanis miközben a múzeum beépített műtárgyait – így az alsórákosi Bethlen-kastély mennyezetének gipszmásolatait – bontották, váratlanul előtűnt mögülük a nemzedékek által hófehérnek ismert üvegcsarnok eredeti díszítőfestése.
A bontás közben is drágult az Iparművészeti Múzeum felújítása
Mennyezet a padlón
Reviczky Zsolt
A kormánynak kell eldöntenie, hogy vállalja-e az egyelőre megbecsülhetetlen, de bizonyára többmilliárdos pluszköltséget és a szükséges 1,5–2 évet, ami az eredeti díszítőfestés helyreállításához szükséges – mondja Cselovszki Zoltán főigazgató. Az is kérdés persze, helyre kell-e egyáltalán állítani a saját korában is vitatott díszítést.
Korábban – amikor még volt önálló műemlékvédelem – az ilyen kérdések többnyire a megfelelő szakmai fórumokon dőltek el. Manapság viszont ezekben is leginkább a miniszterelnök ízlése a meghatározó. Úgy tudni, ezért módosították az Iparművészeti új szárnyának a terveit is; Orbán Viktor ugyanis nem akart modern épületet, hanem Lechner Ödön modorában tervezettet szeretett volna látni az Üllői úti szecessziós épület tőszomszédságában.
