Der Standard: Magyarország és Lengyelország elszigetelődött

A két ország persze vétózhat, bedöntve a következő hétéves költségvetést, ám ily módon saját magát lövi lábon, hiszen mindkettő a legnagyobb nettó kedvezményezett államok közé tartozik. Főleg Orbán, akire várt még egy pofon tegnap: Jourová a jogállami helyzetjelentéssel megmutatta, hogy a miniszterelnök egy „beteg demokráciába” készíti elő az utat.

A liberális Süddeutsche Zeitung azt írja a jelentésről, hogy Európa annak idején nem gondoskodott megfelelő eszközről a jogállamiság védelmében, ezért most a Bizottságnak kellett megtennie ez ügyben az első lépést. Merthogy főleg Magyarországon, Lengyelországban és Máltán gyorsabban bontják le a demokráciát, mint ahogy az épülne. Ám ha kiszakad a szerződések, megállapodások és rendeletek hálója, akkor gyorsan széteshet az unió.

Ennélfogva fontos dokumentumot tett le az asztalra Brüsszel, cseppet sem lehet azt bürokratikus szorgalmi feladatnak tekinteni, ám szemben állnak vele a jogsértők, akik nem egyszerűen tesznek az EU jelentéseire, hanem agresszívan hadba vonulnak az unió ellen. Orbán győztesnek érezheti magát, miután jól kiosztotta Jourovát és látszatsikert aratott a zsarolással. Tehát hogy csak akkor megy bele a gazdasági mentőcsomagba, ha nem a jogok betartásától függ a közösségi pénzek folyósítása. Szerinte a jognak és támogatásnak semmi köze egymáshoz.

Ez persze képtelenség, a német elnökség – tehetetlen pragmatizmusból – mégis laposra klopfolt kompromisszumos javaslattal rukkolt ki. De azért a magyar politikusra rászámoltak, hiába fenyeget vétóval. Az új mechanizmus még bőven lehet ütős. Hiszen Magyarország, Lengyelország, de még Málta is visszaél a közösséggel és annak pénzügyi alapjaival. Hogy ez ne így legyen, ahhoz rengeteg apró lépés szükséges, mármint hogy az EU megvédhesse saját demokráciáját.

A konzervatív Die Welt azt sürgeti, hogy érvényesítsék a jogállamiságot, különben ilyen-olyan csatornákon elszivárognak a brüsszeli támogatások. Úgyhogy a német polgároknak nagyon is érdekükben áll a normák betartása Keleten, különben nincs független ellenőrzés és nézhetik, hová tűnnek az adóeuróik. A most hozott határozat azonban gyengére sikeredett, így Magyarország, Lengyelország és Bulgária továbbra is akadálytalanul szalámizhatja le a demokratikus intézményeket.

Ez persze az átlag németet nem érdekli, pedig nagyon is oda kellene figyelnie, mondjuk, az illiberális demokrácia megteremtésére Magyarországon. Hiszen a következő években 1,8 milliárd eurót osztanak szét a tagok között, és nagyon nem mindegy, hogy ebből a csillagászati összegből a célországok jólétét emelik-e. De a pénz útját csak akkor lehet követni, ha a fogadó államokban megvesztegethetetlen képviselők, elfogulatlan bíróságok és független újságírók végzik ezt a munkát. Ám a magyar, a lengyel és a bolgár kormány éppen azon van, hogy megakadályozza az intézményes felügyeletet.

A szintén jobboldali Frankfurter Allgemeine rámutat: kezdettől fogva világos volt, hogy Magyarország és Lengyelország hallani sem akar a jogállami feltételekről. Az idevágó német indítványt azonban úgy fogalmazták meg, hogy abba már nem fér bele a jogállam módszeres lebontása. Tehát anyagi következmények nélkül marad az ellenőrző testületek kikapcsolása. Szankciók csak akkor jönnek, ha a visszaélések közvetlenül uniós alapokat érintenek. De hogy ezt miként állapítják majd meg, az továbbra sem világos.

A magyar és a lengyel bíróságokban nem érdemes bízni, azonkívül Budapest és Varsó nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Ám a két országnak még így sok a készülő szabályozás. De ha az EU enged a követelésüknek, az bátorítás volna a hasonló hajlamokkal megáldott kormányoknak, hogy ők is vessék rá magukat a saját igazságszolgáltatásukra. Ezért jobb volna helyből erős jogállami mechanizmust kialakítani – már ha a Bizottság és a Parlament akarja.