Mikor és mitől bukik meg egy állam? Kikészítheti egy vírus?
6 perc
2020.11.18. 09:00
A közgazdaságtan egyik fő feladata figyelni, hogy egy állam vezetői milyen gazdasági döntéseket hoznak – de mi van akkor, ha az sem világos, mi az állam, ki képviseli, egyáltalán egy működő egységről beszélhetünk-e? A bukott államokat a politológusok és a jogászok is szívesen elemzik, de a közgazdászok közül is többen foglalkoznak ezzel. Most pedig, amikor a járvány miatt sok országban kérdéses, hogy az állam el tudja-e látni egészségügyi szolgáltatási feladatait, egyre többen jönnek elő a bukott állam fogalmával.
A kiinduló probléma az, hogy nincs általánosan elfogadott definíciója annak, hogy mikor nevezhető egy állam bukottnak. A téma legtöbb szakértője abban legalább konszenzusra jutott, hogy négy pontot kell figyelni. Ezek alapján ha jogilag nem is, de legalább a politológusok és a közgazdászok számára bukottnak minősíthető egy állam, ha
- a kormánynak nincs az ország teljes területén monopóliuma az erőszakszervezetek működtetésére,
- az állami szereplők nem tudják meghozni és/vagy betartatni a törvényeket, vagy beszedni az adókat,
- a nemzetközi diplomáciában nem fogadják el legitim szereplőnek az államot vagy a vezetőit,
- az állam képtelen megfelelő közszolgáltatásokat biztosítani a polgárainak.
Első ránézésre is egyértelmű: míg az első három pont főleg afrikai és ázsiai országokat érint, a negyedik már komoly kérdéseket vet fel Európában is a mostani válsághelyzetben. Mi a helyes besorolás az idén tavaszi Olaszországra, amely nyilvánvalóan teljes értékű államként működött, de többször már válogatni kellett, melyik koronavírusos betegek kezelésével van értelme megpróbálkozni? Hova sorolhatnánk be Magyarországot, ha a miniszterelnökünk ijesztgetése az egészségügy talpon maradásának 50 százalékos esélyéről nem csak olyan politikai nagyotmondás lenne, amit másnap már ő is visszavon? Vagy hogy ne csak a járványról legyen szó: minek minősítsük Belaruszt, ahol a kormányé az erőszakszervezet monopóliuma, és többé-kevésbé működnek a közszolgáltatások, de egyre több más állam nem fogadja el a kormányt legitimnek?