Nemcsak a dolgozóknak, a cégeknek is nagyon nehéz átállniuk az otthoni munkára

Majdnem napra pontosan 31 éves volt az internet, amikor a magyar kormány veszélyhelyzetet rendelt el a koronavírus-járvány miatt. Az iskolákat átállították távoktatásra, a vállalkozásokat pedig otthoni munkavégzésre. Egyik sem ment zökkenőmentesen. Az oktatásban hosszú évek sok ígérete ellenére se az eszközök, se a szoftverek, se a tapasztalat nem áll rendelkezésre, arról nem is beszélve, hogy a merev, frontális tanításra épülő tanterv és számonkérési rendszer alkalmatlan az ilyen megközelítésre.

A tudás helyett a társadalmi szakadékot mélyítheti a távoktatás

Az Orbán Viktor által előbb szükségtelennek mondott, majd pár órával később mégiscsak elrendelt iskolabezárások nyomán a tanintézetekre hárult a feladat, hogy kitalálják, hogyan tovább. A legtöbb oktatási intézmény tantestülete már azon a hétvégén, péntekről hétfőre megoldotta legalább a keretek kialakítását - órarendek, digitális platformok kiválasztása -, azaz nem várt a késlekedő központi direktívákra, hanem saját kezébe vette a közoktatást.

De a vállalkozások egy része is felkészületlen volt. Akadt, ahol pánikszerűen kezdtek laptopokat vásárolni, máshol taxival fuvarozták a dolgozók otthonába a munkahelyről az asztali számítógépet. Az üzleti élet digitalizáltsága általában véve alacsony szinten van Magyarországon, sok (főként kisebb és középméretű) cégnél elavult az eszközpark – számol be tapasztalatairól Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. Sok helyen a vállalati rendszerek alapvetően alkalmatlanok tömeges távmunkára, hiszen rengeteg folyamat még papíralapon zajlik. Ezeket nagyon gyorsan kellett digitálisra változtatni, ráadásul a biztonsági előírások és követelmények betartásával. A vállalkozások jelentős részénél nincsenek bevált, kiforrott távmunkarendszerek, most megy a próbálkozás, mire mit érdemes használni – sorolja a szakértő.