Bérkiegészítés: nem azzal van baj, amit a kormány tesz, hanem azzal, amit nem tesz

Orbán Viktor ötpontos gazdaságvédelmi akciótervének egyetlen pontja foglalkozik közvetlenül a munkavállalókkal. Ez nem is meglepő, hiszen a terv kidolgozásakor gazdasági kamarákkal és munkáltatói érdekképviseletekkel egyeztettek, szakszervezetekkel nem. A javaslat lényege: három hónapra a Foglalkoztatási Alap részben kipótolja azoknak a bérét, akik rövidített munkaidőben dolgoznak. Utóbbin 30–50 százalékos csökkentést kell érteni. Ebben az esetben a kieső bér és szociális hozzájárulási adó 70 százalékát vállalja át a költségvetés, a kompenzáció kiszámításakor legfeljebb a minimálbér kétszerese vehető figyelembe. A 30 százalékot a munkáltatónak kell állnia.

Van itt pár javaslat, mi segíthetne a járvány miatt kilátástalan helyzetbe került embereken

Fontos elkerülni a pánikot, de az államnak támogatnia kellene a járvány okozta válság legnagyobb áldozatait - ajánlja Herczog László, a Bajnai-kormány szociális és munkaügyi minisztere. Alább írásában összegzi, mire van megoldás a jelenlegi munkaügyi rendszerben, és amire nincs, arra megoldásokat kínál.

A támogatás további feltétele, hogy a kieső munkaidőben – aminek „egyéni fejlesztési idő” az elnevezése – a munkavállaló vállalja, hogy „a munkaadó rendelkezésére áll”. Vagyis ne legyen otthon, hanem végezzen valami hasznos tevékenységet a cég számára, például oktatásokon vegyen részt, vagy dolgozzon vállalata jövőjén. Járvány idején ez meghökkentő előírás, hiszen a munkavédelem irányításának keretében állami feladat az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek, továbbá az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek a meghatározása [munkavédelmi törvény 14. § (1) b) pont], aminek alapján „a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit” [munka törvénykönyve 51. § (4)].