Gondoljuk újra – talpon maradni, talpra állni
| Közös gondolkodásra hívott a hvg360 szakértőket, akiktől azt kértük, írják meg véleményüket arról, miként lehet megakadályozni, hogy a vírusválság padlóra küldje a gazdaságot és a társadalmat. A sorozatot Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke nyitotta meg, ezúttal pedig Herczog László volt szociális és munkaügyi miniszter kapcsolódott be beszélgetésbe. | Az egyre inkább elhatalmasodó járvány átmeneti nehézséget okoz a gazdaság szereplőinek. Az átmeneti jelleg hangsúlyozása azért fontos, mert a járvány miatt olyan vállalkozások, munkahelyek működése lehetetlenülhet el, amelyek eddig gazdaságosan működtek, termékeik, szolgáltatásaik iránt valós kereslet mutatkozott. A tevékenység kényszerű leállása, leállítása azonban olyan jövedelem-kieséssel járhat, amely meghiúsíthatja a folytatást a járvány elmúlta után: a munkáltató csődhelyzetbe kerülhet, a munkavállaló jövedelem hiányában (és az esetleg meglévő tartalékok felélése után) az alapvető szükségleteit sem képes kielégíteni.
A hatályos jogszabályok bizonyos helyzeteket – de nem mindent! – kezelnek. Sok fontos és hasznos intézkedés már megszületett, de egyik sem foglalkozik azokkal, akik egyik napról a másikra elvesztik a megélhetésüket és ezáltal a jövedelmüket.
Lehetőségek a hatályos jogszabályok alapján (a teljesség igénye nélkül):
1. Bizonyos tevékenységek otthon is elvégezhetők (távmunka). Ebben az esetben a munkavállalót nem éri kereset-veszteség.
2. Amennyiben a munkáltató nem kényszerül a tevékenységét felfüggeszteni (bezárni), de a feladatok szűkítése elkerülhetetlen, akkor lehetséges kompromisszumot igénylő vagy a munkaadó döntési kompetenciájába tartozó megoldás lehet a munkarend, a munkaidő szabályainak módosítása. Ez lehet:
- részmunkaidős foglalkoztatás (a munkaszerződés módosításával);
- a munkaidő munkáltató által elrendelt egyenlőtlen beosztása munkaidő-keret alkalmazásával, abban a reményben, hogy a munkaidőkeret végéig, a járvány elmúltával pótolják a most kieső munkaidőt;
- több műszakos munkarend esetén a műszakszám csökkentése, ami ugyancsak a munkáltató döntésétől függ.
3. Amennyiben további munkavégzésre nincs mód, akkor a Munka Törvénykönyve (Mt.) lehetővé teszi a munkavégzés leállítását.
- Ha erre a munkáltató döntése alapján kerül sor, akkor állásidő jogcímen az alapbért ki kell fizetni.
- Ha a munkavégzés beszüntetésére külső, tehát a munkáltatótól független és elháríthatatlan ok (pl. kormányzati rendelkezés) miatt kerül sor, akkor a munkavállaló részére díjazás nem jár.
4. A munkavállaló részére kiadható a szabadságának egy része. 7 napról a munkavállaló dönthet (igaz, hogy ezt 15 nappal korábban be kell jelenteni, de a gyakorlatban remélhetőleg e szabálytól eltekintenek). Ezen felül megállapodhatnak további szabadság kiadásáról is. Előnye e megoldásnak, hogy a munkavállalót ez idő alatt nem éri kereset-veszteség (megkapja a távolléti díjat); ugyanakkor hátránya, hogy a későbbiekben már nem vagy kevéssé lesz lehetősége rekreációra, illetve ütközhet olyan vállalati gyakorlattal, amikor pl. a nyári karbantartás alatt egységesen küldik szabadságra a munkavállalókat.
Herczog László /// Sokáig vitte a munkaügyeket, most tanácsot ad
Horváth Szabolcs
5. Amennyiben a munkáltató kénytelen tevékenységét szűkíteni, élhet az felmondás eszközével. Ennek természetesen akadálya, ha a munkavállalót felmondási tilalom védi (pl. várandós). Ilyenkor a munkavállalóra vonatkoznak az Mt. biztosította lehetőségek (felmondási idő, végkielégítés, ki nem vett szabadság pénzbeli megváltása), illetve megszűnhet a munkaviszony közös megegyezéssel is, amikor a felek bármiben megállapodhatnak. A munkaviszony megszűnte után a munkavállaló nem részesül munkajövedelemben.
Az elbocsátott munkavállaló álláskeresési járadékért – régi nevén: munkanélküli segélyért – folyamodhat az illetékes kormányhivatalhoz, amelynek mértéke hozzávetőleg az utolsó évi átlagkereset (járulékalap) 60 %-a, de maximum a minimálbér, és csak 3 hónapig folyósítható. Ezt követően a helyi önkormányzattól lehet kérni rendkívüli szociális segélyt, vagy meg lehet próbálni bekerülni a közfoglalkoztatásba, de erre kevés az esély, mert a közfoglalkoztatottak száma évről évre csökken.
6. Bérgarancia: a felszámolási/kényszertörlési eljárás hatálya alá került gazdálkodó szervezetnek a munkavállalói felé fennálló, kifizetetlen bértartozásait a kormányhivatal a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Bérgarancia Alaprészéből megelőlegezi, ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek megfelelő összegű saját pénzügyi forrás hiányában erre nincs lehetősége.
Szociális válságot okozhat az a csaknem 500 ezer ember, akiket eddig feketén foglalkoztattak és most a járvány hatására elveszítik a keresetüket. De nem járnak sokkal jobban azok a bajba jutott munkavállalók sem, akik eddig rendesen be voltak jelentve, a kormány ugyanis nem tervezi az álláskeresési járadék megváltoztatását, az önkormányzatoknak pedig nincs pénzük segélyezésre.
7. Ha a keresőtevékenységet végző személy a saját vagy gyermeke betegségének időtartama alatt nem tudja ellátni a munkáját, az emiatt kieső jövedelem egy részét táppénzzel pótolja az egészségbiztosítás. A táppénz összegét gyakorlatilag az átlagkereset %-ában állapítják meg, de a napi összege nem lehet több a minimálbér 15-öd részénél.
- 50%-os mértékű a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt;
- 60%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal;
- 50%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt nem rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal.
A kényszerűen karanténba került munkavállalókat szintén megilleti a táppénz.
Teendők, azzal kapcsolatban, amit nem oldanak meg a hatályos jogszabályok, javaslat az átmeneti munkanélküli segélyre
