szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Kész van a kormány gazdaságvédelmi akcióterve, azért még mindig nem minden világos belőle.

Koronavírus-világjárvány
Már meghaladja az ötmilliót a koronavírussal megfertőzöttek száma a világon, és több mint háromszázezren vesztették életüket a betegség miatt, a járvány gazdasági hatásai pedig felbecsülhetetlenek. A járvány terjedése már több országban lassul, több helyen elkezdték enyhíteni a korlátozásokat, Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartson velünk, olvassa cikksorozatunkat.
Friss cikkek a témában

Emberpróbáló nehéz időket élünk, hiszen láthatatlan ellenséggel küzdünk, ami kárt okoz az emberéletben és a gazdaságban is – mondta el az Operatív Törzs keddi sajtótájékoztatóján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, akinek az a szerep jutott, hogy bejelentse a kormány gazdaságvédelmi akciótervének részleteit. De mielőtt még rátért volna, azt is mondta: „ahogy egy háborúban”, úgy itt is most először a közvetlen károkat próbálják csökkenteni, a többi lépés ezt követheti.

A krízis egyben lehetőséget is jelent, hogy néhány dolgot máshogy, jobban csináljunk – tette hozzá a miniszter, aki szerint ennek érdekében olyan gazdaságvédelmi költségvetést készítettek, amely nem igényel majd külső segítséget, a "saját problémáinkat mi akarjuk megoldani". (Varga Mihály pénzügyminiszter is erről beszélt reggel, kiemelve, Magyarország nem kért külföldi szervezetektől segítséget: értsd, 80 másik országgal szemben a kormány nem fordult az IMF-hez.)

A hiány maximum 2,7 százalék lesz, erősítette meg Orbán Viktor hétfői bejelentését Palkovics. A gazdaságvédelmi akcióterv fontos eleme a munkalapú gazdaság. „Ha van munka, minden van” – folytatta a miniszterelnök szavainak felemlegetését az innovációs miniszter.

"Ezért a munkahely védelme és az újak teremtése a legfontosabb vezérvonal, nem a segélyben hiszünk, hanem a valódi segítségben, ha megvédjük a magyar munkahelyeket, megvédjük a magyar családokat, a magyar vállalatokat" – mondta. Ennek keretében ha egy adott cég a "munkaterhelésének" 15-50 százalékát elveszíti, akkor ebben három hónapig - igazságos plafon mellett - 70 százalékkal támogatja az állam a bérköltségeket. Azt is szeretnék, ha ezen idő alatt a dolgozó nem otthon lenne, hanem a cég számára fontos tevékenységet végezne, pl. oktatás. Az erről szóló kérvényt a területi járási hivatalokhoz kell benyújtani, ott bírálják el.

A következő pont az innováció. Magyarország az elmúlt 10 évben hi-tech országgá alakult, ezt szeretnék fenntartani, ezért a mérnöki munkáknál, akik kutatás-fejlesztésben dolgoznak, a következő három hónapban 40 százalékos bértámogatást adnak. Náluk a rövidített munkaidő nem értelmezhető - fogalmazott ezzel kapcsolatban Palkovics, aki elmondta azt is egy vállalkozási portált is indítottak, ahol a cégek a kérdéseket tehetik fel.

Néhány további lépés:

  • A szociális hozzájárulási adót a tervek szerint 2 százalékponttal csökkentik július elsejétől. Ez nem új, a hatéves bérmegállapodásnak már része volt ez a lépés, a kormány most megerősítette, hogy erre mindenképpen sor kerül, vagyis a szochó 17,5 százalék helyett az év második felétől 15,5 százalékra csökken.
  • Elhalasztják a céges beszámolók leadási kötelezettségét és hozzá kapcsolódó éves bevallásokat május 31-ről szeptember 30-ig.
  • Az Ekáer-rendszerben biztosíték alóli mentességet vezetnek be és bevezetik az automatikus visszafizetés lehetőségét is.
  • Felgyorsítják az áfavisszaigényléseket: normál adózónak 75 nap helyett 30 napra, megbízható adózónak 30 napról 20 napra.
  • Speciális fizetési könnyítéseket vezetnek be: részletfizetés, fizetési halasztás, adómérséklési lehetőség is lesz. Az adózói minősítésekkel (kockázatos és megbízható) kapcsolatban elhangzott, hogy senkit sem fog hátrány érni, ha a veszélyidőszak alatt nem tud valamit teljesíteni.
  • A veszélyhelyzet alatt betegszabadságról szóló dokumentumokat, elektronikusan is be lehet nyújtani.
  • A fizetés nélküli szabadság alatt a biztosítási jogviszony nem szünetel.

A munkahelyteremtéssel kapcsolatban Palkovics elmondta, hogy annyi munkahelyet kell létrehozni, amennyi megszűnik. Ennek érdekében egy sor egyszerű pályázati konstrukciót vezetnek be azoknak a cégeknek, akik amellett, hogy megtartják a adolgozóikat, be szeretnének fektetni. Több 100 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra.

Online képzéseket is elindítottak, legyen szó akár tovább, vagy átképzésről. Informatikusokat is képeznének: a tandíj 95 százalékát az állam állja. Lesz felnőttképzési diákhitel is azoknak, akiknek megszűnt a munkájuk, mégpedig 0 százalékos kamattal. Az egyetemi hallgatók pedig egyszeri 500 ezer forintos, nulla százalékos kamatozási egyszeri hitelt vehetnek fel, hogy kárpótolják őket, hogy most sokan nem tudnak a tanulás mellett dolgozni.

Az oktatással kapcsolatban az is elhangzott, hogy ma 75 ezer olyan egyetemi hallgató van, akinek azért nincs diplomája, mert nincs nyelvvizsgája. Ők mentesítést kapnak.

El kell fogadni, hogy semmi nem lesz olyan, mint azelőtt – vélte Palkovics. A kiemelt ágazatokat az elkövetkező három évben, többek közt adócsökkentéssel, beruházási támogatási programokkal, infrastruktúra-fejlesztéssel és kedvező hitelekkel támogatnák.

A turizmusban például 200 ezer ember dolgozik, ám vendégek híján az egész szektor veszélyben van, ezért:

  • felfüggesztik az idegenforgalmi adót december 31-ig.
  • 4 százalékra csökkentik a SZÉP-kártyja szociális hozzájárulási adóját, illetve 450 ezer helyett 800 ezerre emelik a juttatás éves felső összegét a versenyszférában és 200 ezerről 400 ezerre a költségvetési szférában.
  • fejlesztési és fejlújítási hitelprogramok lesznek, hogy magasabb szolgáltatási színvonalat tudjanak nyújtani az iparágban dolgozó cégek az újrainduló ágazátban – ezekre 600 milliárd forintot szánnak.

Palkovics szerint nem kell magyarázni azt sem, hogy mennyire jól látszik, békeidőben is milyen fontos az egészségipar támogatása, az, hogy a hazai termékek nagyobb arányban jelenjelenek meg a magyar piacon. Ennek érdekében támogatják az egészségügyi egyetemi és privát kutatásokat, létrehozták az egészségipari innovációs ügynökséget, aminek az a feladata, hogy ma is és a jövőben is koordinálja.

A vállalkozástámogatásokkal kapcsolatban az hangzott el, hogy a likviditást biztosítandó hitel, garancia és tőkeprogramokat indítanak el, ami minden cég számára elérhető lesz. A hazai tulajdont is megvédik, "nem szeretnénk, ha jól működő magyar vállalatokat idegen kézbe kerülnének". Hiteleket a vállalkozásoknak 2000 milliárd forint értékben terveznek nyújtani, "nagyon kedvező kamatozási feltételek mellett", 500 milliárd forintos állami garancia nyújtása mellett. Lesz Széchenyi munkahelymegtartó-hitel, az Eximbanknak lesz kárenyhítő hitelprogramja, az MFB-nek versenyképességi hitelprogramja, de az agrár Széchenyi-kártya folyószámlahitel is lesz. A korábban kockázati tőkére szánt programok (Hiventures például) is változnak, az alapokkal a magyar vállalkozásokat akarják mostantól védeni.

Beszélt arról is, hogy a kormány megvédi a családokat, 2021-től fokozatosan visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, erre 280 milliárd forintot biztosít a kormány. Meghosszabbítják a gyod-ra vonatkozó határidőket is, lehetővé teszik a tartosan beteg gyereket nevelő szülők magasabb összegű családi pótlék jogosultsága a veszélyhelyzetet követő második hónap utolsó napjáig nem szűnik meg.

A nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye is folytatódik, az erre való jogosultság nem hat hónap alatt jár le, hanem a veszélyhelyzet végét követő 60. napon.

Azt érdemes megjegyezni, hogy a most ismert számok alapján jelentős részben nemhogy átcsoportosításokkal, de egész egyszerűen átnevezésekkel hozta össze a kormány a járványvédekezési és a gazdaságvédekezési alapokat. Már egyértelmű, hogy a kormány ha lehet, egy forint pluszpénzt sem akar költeni. Erről itt írtunk bővebben:

A kormány gazdaságvédelmi alapjának harmada kopizás, és nincs meg a fedezete

Jelentős részben nemhogy átcsoportosításokkal, de egész egyszerűen átnevezésekkel hozta össze a kormány a járványvédekezési és a gazdaságvédekezési alapokat. Már egyértelmű, hogy a kormány ha lehet, egy forint pluszpénzt sem akar költeni.

Továbbra is vannak ugyanakkor pontok, amelyek nem világosak, ezekkel kapcsolatban fel is tettük kérdéseinket reggel, ám a mostani tájékoztatón Palkovics Lászlónak nem volt mód kérdéseket feltenni. Amit továbbra sem tudunk:

  • Ha az EU-t kritizálják az új források hiánya miatt, hogyan magyarázzák, hogy a magyar költségvetésben nincsenek új pénzek, csak átcsoportosítások?
  • A kormány gazdaságvédelmi akcióterve nemzetközi összehasonlításban kevésnek mondható (ha a jegybanki intézkedéseket, forrásokat nem vesszük figyelembe). Miért csak ennyit szánnak rá? Terveznek-e további átcsoportosításokat a költségvetésben? Ha igen, mi alapján és mikor dönthetnek erről?
  • Milyen formában tervezik felhasználni az Európai Unió által felajánlott forrásokat, garanciákat?
  • Pontosan mire és milyen mechanizmusokon keresztül terveznek beruházásösztönzést? Egyedi kormánydöntésekről lesz szó, vagy pályázható források nyitnak meg, netán jegybanki programon keresztül?
  • A rövidített munkaidejű alkalmazás esetére tett felajánlás a bérek egy részének átvállalását vagy az adó- vagy járulékterhek további csökkentését jelenti?
  • Tervezik-e az álláskeresési járadék bővítését, illetve a közmunkaprogram újbóli felpörgetését?
  • A nagy állami infrastruktúrafejlesztési beruházásokkal kapcsolatban milyen stratégiát követ a kormány?
  • Gulyás Gergely egy korábbi kormányinfón arról beszélt, hogy a katakedvezmény további bővítése várható. Tervezik-e újabb szektorokra kiterjeszteni a kisadó fizetésének felfüggesztését?

Az előzmények

Április 6-án vagy 7-én Magyarország történetének legnagyobb, legátfogóbb, a gazdaság növekedését és élénkítését segítő akciótervét fogja bemutatni a kormány

- jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök március 30-án egy azonnali kérdésre válaszolva a Parlamentben. Akkor még úgy fogalmazott, hogy "sok minden van a fejükben", de itt számokról, komoly tételekről van szó, ezért erről egyben adna majd tájékoztatást.

Részletek először április 4-én derültek ki, akkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a tárcáktól 1345 milliárdot vonnak el, majd csoportosítanak át.

  • Elveszik idén a párttámogatás felét is, ami 1,2 milliárdot jelent.
  • A nagy kiskereskedelmi láncokra újból kivetett különadóból is a védekezést segítik majd, 36 milliárd forintra számítanak így.
  • A bankoktól 55 milliárd forintot várnak.
  • Az önkormányzatoktól a gépjárműadót vonják el a védekezéshez. Ez 34 milliárd.
  • A járványügyi alapba így összesen 663 milliárd forintot tudnak biztosítani így, mivel a védekezés központi tartaléka 378 milliárd forint, ez azonban egy felülről nyitott előirányzat.

Később április 6-án, hétfőn Orbán Viktor folytatta a felsorolást és elmondta, hoyg három ütemben hajtják végre a gazdaságvédelmi akciótervet. Az elsőn már túlvagyunk, ide tartoztak a tb-járulékcsökkentések, a katásoknak nyújtott segítség és a bankhitelek törlesztésének felfüggesztése is. Hétfőn indította a kormány az akcióterv második szakaszát. Összesen a GDP 18-20 százalékát csoportosítják át, a jegybank által indított programokat is ideértve. A 2020-as költségvetéstől el kell térni, a rendelet erről már hétfőn megjelenik. A hiány az elfogadott 1 százalék helyett 2,7 százalékos lesz - jelentette be Orbán. Hétfőn kiderült az is, hogy a munkahelyvédelmi rész egyik eleme szerint ha egy adott cég a "munkaterhelésének" 15-50 százalékát elveszíti, akkor ebben az időben 70 százalékkal támogatja az állam a bérköltségeket. Az erről szóló kérvényt a területi járási hivatalokhoz kell benyújtani, ott bírálják el.

Elhangzott az is, hogy összesen öt program lesz, sok alponttal. Ezekből egy-egy elemet emelt ki a miniszterelnök.

  • Az első program a munkahelyek megőrzése. A rövidített munkavégzés esetén készen áll a kormány arra, hogy átvállalják a munkaadóktól a bérköltségek egy részét. Ez a bértámogatás speciális magyar formája lesz.
  • A második program a munkahelyteremtés, itt a kormány beruházásokat támogat, 450 milliárd forint értékben.
  • A harmadik programban kiemelt ágazatok szerepelnek, olyan nemzetgazdasági ágazatok, melyeket újra kell most indítani. Ilyen a turizmus, az egészségipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az építőipar, a logisztika, közlekedés, a film és a kreatív ipar.
  • Negyedik program a vállalatok finanszírozása. Itt kamat- és garanciatámogatott hiteleket biztosítanak magyar vállalatoknak, több mint 2 ezer milliárd forint értékben. (A hitelgarancia lényege, hogy az állam minden hitel mögé odaáll, így ha az bedől, mert a cég mégsem tud fizetni, az nem kockázat a bank számára. Ezzel a hitelezést igyekeznek pörgetni annak érdekében, hogy a vállalkozások kölcsönnel vészeljék át a bevételkiesés vagy leállás miatt nehéz időszakot – a szerk.)
  • Jön a család- és nyugdíjasvédelmi program is. A 13. havi nyugdíjat négy részletben építi vissza a kormány. 2021 februárjában a nyugdíjasok a januári nyugdíjon felül egy heti nyugdíjat fognak kapni, ez történik majd 2022-ben, 23-ban és 24-ben is.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Duma Aktuál: Tárgynyeremény lesz a lélegeztetőgép a lottósorsoláson?

Duma Aktuál: Tárgynyeremény lesz a lélegeztetőgép a lottósorsoláson?

Újra téma az Alkotmánybíróságon a HVG 2014-es Nagy Harácsony-címlapja

Újra téma az Alkotmánybíróságon a HVG 2014-es Nagy Harácsony-címlapja

A kormány tartósan elveszi az önkormányzatok egyik legfontosabb bevételét

A kormány tartósan elveszi az önkormányzatok egyik legfontosabb bevételét