Járvány idején is aranybánya a napenergia

Napraforgó, kicsit másképp: szoftverek által vezérelt érzékelők forgatják a Nyíregyháza mellett telepített napelempark paneljeit. A szerkezetet GPS-koordináták alapján programozták be, hogy a tengelye minden egyes percben a nap beesési szöge alapján mozduljon el, szélviharban a légáramlathoz igazodjon, esőben pedig automatikusan beinduljon a mosóprogram, hogy ezzel is leszorítsák a karbantartás költségeit.

Télen, ha hó pilinkélne a panelre, a szerkezet megrázza magát, mint egy pulikutya, nehogy ráfagyjon a csapadék, és visszafogja a hatékonyságát. A forgatással a szokásosnál 25 százalékkal több energiát tud termelni a napelempark, miközben a megvalósítás alig visz el több pénzt. Így még akkor is negyedével nagyobb a profit az erőművön, ha a tulajdonosok csak az alacsonyabb, 18–19 forintos tőzsdei áron tudják eladni a megtermelt áram kilowattját. Ha viszont sikeresen pályáztak az állami hatóságnál a bő 30 forintos átvételi árra, akkor az üzlet kész aranybánya. Hát csoda, ha boldog-boldogtalan naperőművet akar magának?

A koronavírus-járvány nagy tanulsága: kezünkben van a klímaváltozás elleni recept

„Ti emlékeztek, hogy a koronavírus előtt egyáltalán miről beszélgettünk?" A közösségi oldalakon több nyelven is nagy karriert futott be a költőinek szánt kérdés, melynek megosztói arra a jelenségre reagáltak, hogy az elmúlt hetekben szinte teljesen eluralta a közbeszédet a koronavírus-járvány. A kérdés szellemes, de egyszerűen megválaszolható: a klímaváltozásról.

Az elmúlt hetekben a korábbiaknál is többen döntöttek napelemek telepítése mellett, háztartások és cégek is árajánlatkérésekkel bombázták a szolgáltatókat – mondja a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke, Kiss Ernő.

Saját felhasználásra termelni még akkor is megéri, ha negatív az áram ára

– márpedig éppen ebben az időszakban az is előfordult, hogy több megújuló energiát termeltek Magyarországon, mint amennyi a fogyasztás volt. Ilyenkor a kereskedelmi célból termelő naperőművek kénytelenek fizetni azért, hogy áramukat átvegyék, így lesz negatív az áram ára. A gazdaság egésze számára viszont előnyös ez, hiszen az iparvállalatok az olcsó energiával olcsóbban is tudnak termelni.

Nem kérdés, hogy a jövő az elektromos autóké, de az áttörésig még kell vagy húsz év

Majdnem kétszáz évnek kellett eltelnie, hogy az elektromos meghajtású járművek álma valóra váljon. A belső égésű motor napjai meg vannak számlálva, de néhány évtizedig még biztos velünk marad. Az elektromos autóról már közel 200 éve álmodozunk: az első prototípus már 1828-ban elkészült. 1891-ben Henry Ford Thomas Edisonnál dolgozott a detroiti Edison Illuminating Companynál.