Élelmiszerek importjának leállításával reagált Oroszország az ukrajnai konfliktus miatt több mint öt éve bevezetett nyugati gazdasági szankciókra. Mezőgazdaságának ez kifejezetten jót tett.
A világ legnagyobb búzaexportőre Oroszország, ami történelmi léptékű változás ahhoz képest, hogy Jimmy Carter elnöksége idején az USA gabonaembargóval büntette Afganisztán megszállásáért a Szovjetuniót, amelynek mezőgazdasága a kommunista irányítás alatt nem tudott eleget termelni. A Krím félsziget 2014-es, jogellenes annektálásának és az Ukrajna keleti területein harcoló szeparatisták folyamatos támogatásának hatására az EU, az USA és több más nyugati állam gazdasági szankciókat vezetett be Oroszország ellen, amivel viszont paradox módon hozzájárultak az orosz agrárszektor megerősödéséhez. Oroszország rövid időn belül megtapasztalhatta az intézkedések hatását: a rubel jelentős leértékelődését és az ebből eredő inflációt, korlátozott hozzáférést a pénzügyi piacokhoz, valamint a fogyasztás és a befektetések csökkenését. Az olajár esése tovább súlyosbította a helyzetet.
Vlagyimir Putyin elnök mégsem esett kétségbe, és a büntetésre büntetéssel válaszolt:
gyakorlatilag teljesen leállította az élelmiszerek bevitelét a szankcionáló országokból.
Állítása szerint míg Oroszország 50 milliárd dollárt veszített a büntetőintézkedések következtében, az EU 240, az USA 17, Japán pedig 27 milliárd dollár kárt szenvedett. Kereskedelmük megszűnése tehát az exportőröknek komoly veszteséget okozott.
De az orosz fogyasztók sem jártak jól, mert a lépés számos olyan élelmiszert sújtott, amelyek importja alapvető fontosságú volt. A szupermarketek polcai helyenként az ínséges brezsnyevi időkre kezdtek emlékeztetni. Az árak rövid időn belül az égbe szöktek. 2015 februárjára az élelmiszerár-infláció meghaladta a 23 százalékot.
Érdemi megtakarítást lehet elérni megfizethető, régi ingatlanban is alkalmazható okoseszközökkel. A csúcs a mindent integráló rendszer, bár ez inkább új otthonoknál célszerűbb.
