Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Hogyan lett a művészet megszállottja, a XX. század egyik legünnepeltebb mecénása Peggy Guggenheim? 5x1 perc alatt megmutatjuk.
Három szenvedélye volt: a művészek, a művészek művei és a kutyák. A vagyon ritkán társul kifogástalan ízléssel, intelligenciával és valamiféle látnoki képességgel, de Peggy Guggenheim birtokában volt valamennyinek. A dadaisták és a szürrealisták csúcskorszakában különleges, korát megelőző érzékkel vásárolta fel a ma már felbecsülhetetlen értékű műveket. A holland Lisa Immordino Vreeland 2015-ös, magyarul most látható életrajzi filmje, a Peggy Guggenheim – A művészet megszállottja bemutatja a 41 éve a saját gyűjteményének ékköveit őrző velencei palotájának kertjében nyugvó, hol ünnepelt, hol megvetett mecénást, galeristát és szeretőt.
Művészettörténészek, műgyűjtők, művészek, archív felvételeken egykori barátok szólalnak meg, és magnóról, mintegy narrátorként mesél Peggy az 1920-as évektől kezdődően Párizsban, Londonban, New Yorkban és Velencében eltöltött fergeteges életéről, botrányos, ám kihagyhatatlan kapcsolatairól, családjáról, szenvedélyeiről.
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.