Mégis mekkora bravúrra lesz szükség Európa beoltásához koronavírus ellen?
A bajban összezárt a 27 uniós tagállam, így sikeresen hozott össze egységes koronavírusvakcina-stratégiát az Európai Bizottság. Eddig hatféle oltóanyagra szerződött a közösség, az összes európai lakos beoltása azonban több mint egy évbe is beletelhet.
Az ígéretes oltóanyagok mellett az európai polgárok immunizálásának receptjét is ki kellett dolgozni ahhoz, hogy a szereknek hasznát is lássuk. Utóbbi valahogy így szól: végy 2,7 milliárd eurónyi vészhelyzetialap-maradékot, és ajánld fel közös felhasználású koronavírus-vakcina fejlesztésére és gyártására! Majd magyarázd el a tagállamoknak, hogy több száz millió dózisra jobb üzletet lehet kötni együtt, mint külön-külön! Utóbbi állítás helyénvalóságát mi sem igazolja jobban, mint hogy még az unión kívüli Norvégia is a júniusban tető alá hozott uniós vakcinastratégia farvizén oltja majd be polgárait. Az oltóanyagok ára ugyan üzleti titok, a Reutersnek az egyik gyártó elismerte: Európa olcsóbban veszi majd az oltásokat, mint az amerikaiak.
Karikó Katalin a HVG-nek: számomra fontos, hogy minél hamarabb minél több ember megkapja a vakcinát
Karikó Katalin elmondása szerint sem a Magyar Tudományos Akadémia, sem a magyar innovációs miniszter nem gratulált még neki, de "ami késik, bizonyára nem múlik". A biokémikus egy immunológussal együtt fedezte fel azt a módosított ribonukleinsavra épülő módszert, melyre alapozva készülnek most a legígéretesebb koronavírus-vakcinák.
A fenti forgatókönyv annak ellenére valósult meg, hogy az egészségügy és az oltások kérdése elvileg tagállami hatáskör, az Európai Uniónak nincs erős felhatalmazása arra, hogy ilyen ügyekben eljárjon. A testület mégis meglepő hatékonysággal rántotta egységfrontba a kormányokat. A HVG tárgyalásokra és szerződésekre rálátó uniós intézményi forrása szerint az is kapóra jött az EU-nak, hogy nem amerikai gyógyszercégek, hanem európai nagyvállalatok állnak a koronavírus-vakcinák kifejlesztése mögött. A Pfizerrel összeállt BioNTech például német, ahogy a Donald Trump amerikai elnök által a járvány korai szakaszában felvásárolni akart CureVac is. S ugyan a Moderna amerikai, de szintén európai a vírusvektoron alapuló technológiával készülő két további oltás. Oxfordban fejlesztik az AstraZeneca készítményét, és Belgiumban kutat és gyárt a Johnson & Johnson konglomerátum gyógyszerkészítő leányvállalata, a Janssen Pharmaceuticals. Ott van végül hatodikként, brit–francia házasságból, a GSK–Sanofi vakcinája.