Ömlöttek a milliárdok a sportcsarnokokra, most meg nem lehet mit kezdeni velük

Terjedelmes lista jelent meg a napokban a Magyar Közlönyben arról, hogy a kormány hol és mely sportlétesítmények megépítésére ad forrást. Az állam már eddig is számolatlanul adta a pénzt a stadionokra, melyeket baráti cégek építhettek fel, jellemzően jelentékeny túlárazással. Ezúttal is több milliárd forintot szórnak ki a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kellős közepén, amiből jut a Balmazújvárosi FC utánpótláscsapatainak, a baktalórántházai sportkomplexumnak és számos egyéb csarnoknak. Gödöllőn jégcsarnok épülhet 600 milliós állami támogatással, míg Pécsen új, 8 ezer ember befogadására alkalmas stadion készülhet a nemzetközi mérkőzések rendezésére.

Miközben ezekre a beruházásokra a járvány és a válság ellenére is jut pénz, az elmúlt években sok tízmilliárd forintból felhúzott sportlétesítmények fenntartói arra kényszerülnek, hogy szorosabbra húzzák a nadrágszíjat. A koronavírus-járvány megfékezésére hozott egyik kormányrendelet szerint ugyanis az edző- és tornatermeket, az uszodákat, a jég- és kézilabdacsarnokokat, valamint a focistadionokat mind be kellett zárni. Csak az mehet be edzeni, akinek érvényes versenyengedélye van, azaz versenyszerűen sportol. Hiába szajkózták építésükkor, hogy a létesítmények önfenntartók lesznek, és gond nélkül kitermelik a működési költségeiket, mára kiderült, hogy ez távolról sincs így. A budapesti Groupama Arénát és az új debreceni Nagyerdei Stadiont leszámítva ma Magyarországon nincs olyan sportlétesítmény, amelynek működése rentábilis lenne. A fenntartóknak, jellemzően állami vagy önkormányzati cégeknek, már eddig is rendre a zsebükbe kellett nyúlniuk. Most pedig, a szigorítás után, két lehetőségük maradt:

még több pénzt kivenni a közösből, vagy pusztulni hagyni az épületeket.