A potyautastörvénytől a potyautas oligarchákig – 2020 Magyarország, 3. rész

• Július 1.: A potyautastörvény

Hatályba lépett az új társadalombiztosítási jogszabály, vagy ahogy kritikusai nevezték: a potyautastörvény.

E szerint akinél az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék (eszj) hátraléka meghaladja a háromhavit (ezt később hathavira módosították), annak érvénytelenítik a tajkártyáját, így nem vehet igénybe térítésmentesen egészségügyi szolgáltatásokat. A sürgősségi ellátást azonban továbbra sem lehet megtagadni, a tb-jogosultságot pedig a tartozás rendezésével helyre lehet állítani. A szigorítás több százezer embert érintett, köztük azokat, akiknek maguknak kellene fizetniük az eszj-t, például mert tartósan munkanélküliek. A korábbi egyéni járulékok, az egészségbiztosítási, a munkaerőpiaci és a nyugdíjjárulékok egységes, 18,5 százalékos teherré olvadtak össze. A nyugdíjjárulék azonban megmaradt önálló járulékként is, mivel vannak olyan ellátások, jövedelmek, amik után továbbra is csak ezt kell vonni. A nyugdíjjárulék mértéke változatlanul 10 százalék. A saját jogú nyugdíjasok immár minden biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban (például megbízási) teljes járulékmentességet élveznek.

Olcsóbb lesz a munkaerő, de emiatt kevesebb jut nyugdíjra és egészségre

Júliustól tovább csökkenti a foglalkoztatási költségeket a kormány, ami az egészségügyi fejlesztésekre és a nyugdíjemelésekre már a közeli jövőben visszaüthet. Ismét lesz társadalombiztosítási járulék, csak éppen a biztosítási elv nem érvényesül.

• Július 3.: Műanyagbetiltás

Az Országgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslatot. Az uniós irányelvet követő új szabályok 2021. július 1-jén lépnek hatályba, két nappal az EU által előírt határidő előtt. A törvény bizonyos műanyag zacskókat teljesen betilt, mások termékdíját drasztikusan felemeli, megint más típusúakat pedig csak lebomló anyagból lehet majd előállítani.

Az innovációs minisztérium még január 16-án tette közzé az új energia- és klímastratégiai dokumentumokat. A fő cél, hogy Magyarország – az uniós megállapodásnak megfelelően – 2050-re karbonsemlegesen működjön, a villamosenergia-termelés pedig már 2030-ban 90 százalékban karbonsemleges legyen. A kormány ezt az új paksi atomerőmű felépítésével, illetve a naperőművi termelés jelentős felfuttatásával kívánja elérni. Ami az előbbit illeti, június 30-án a Paks II. Atomerőmű Zrt. benyújtotta az új blokkok létesítésére vonatkozó kérelmét az Országos Atomenergia Hivatalhoz, amelynek 12 + 3 hónapja van azt elbírálni. A naperőművi termelés tavasszal és ősszel is rekordot döntött, a beépített kapacitás december elején elérte a 2000 megawattot, vagyis a paksi atomerőmű kapacitását.

• Július 6.: Új MTA-elnök

Freund Tamás neurobiológust választotta a Magyar Tudományos Akadémia 21. elnökének az akadémikusok testülete. Freund a kiváló matematikust, Lovász Lászlót váltotta a poszton, akinek az elnöksége alatt a kormány elvette az MTA-tól a kutatóintézeteket, amelyek immár az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartoznak. A hálózat elnöke Maróth Miklós akadémikus lett. A kormány idén 11 milliárd, jövőre 22 milliárd forint többletpénzt juttat az állami költségvetésből a kutatóhálózatnak.