Sem az állami, sem a privát cenzúra nem elfogadható. Újságírói és újságolvasói szempontból is abszurd lenne, ha a közösségi médiaóriások elkezdenének lapok szerkesztőségeiként működni.
Na végre, tud a Twitter, ha akar: a cég talán megelégelte az egyoldalúságáról, kettős mércéjéről szóló, amúgy nagyon is valid vádakat, és a napokban megszüntette az iráni elnök egyik fiókját. Ali Khamenei egy olyan fotót rakott fel, amelyen egy drón árnyéka által fenyegetett, golfozó Donald Trump látható, azzal a fárszi nyelvű üzenettel, hogy „bármikor eljöhet a bosszú pillanata”, utalva ezzel az iráni Forradalmi Gárda egyik vezérének, Kászem Szolejmáninak a meggyilkolására.
Ugyanakkor az iráni elnök másik fiókja továbbra sem zavarja a Twittert, ezen szokta Khamenei rutinszerűen megszüntetéssel fenyegetni a zsidó államot – de oké, ne legyünk telhetetlenek, az eddigiekhez képest ez is hatalmas előrelépés. Ezenkívül a cég levett az Antifához köthető néhány fiókot is, ezek összesen 71 ezer követővel rendelkeztek, és valószínűleg szerepet játszottak a Biden beiktatása idején Portlandben és más városokban elkövetett súlyos zavargásokban. És persze, mindazoknak, akik nem akarnak túl korán örülni, fennhagyták pl. a #KillTrump és #AssassinateTrump hashtageket.
Belerángathatja-e még egy utolsó háborúba Trump az USA-t?
Lesz-e amerikai-iráni háború? - az utóbbi időben egyre többen teszik fel a kérdést, miután pattanásig feszült a helyzet a Perzsa-öböl térségében, és nem zárható ki, hogy a január 20-án lejáró elnöksége utolsó heteiben az elszabadult hajóágyúként viselkedő Donald Trump amerikai elnök az utódját, Joe Bident szándékosan belerángatja egy katonai konfliktusba.
Emlékezetes: a két közösségi médiaóriás tiltó-támogató-tűrő szerepe körül azután forrósodott fel a vita, hogy a Capitolium január 6-i ostroma után előbb a Twitter, majd a többi platform is törölte az akkor még hivatalban lévő amerikai elnök privát profiljait, arra hivatkozva, hogy üzenetei hozzájárultak a sajnálatos eseményekhez. A Twitter által közzétett Trump-idézetek szerintem igencsak gyenge bizonyítékai az „erőszakra buzdító szavak → erőszakos tettek” elméletnek.
A nap, amelyet Amerika sosem feledhet
Az elektori szavazatok számlálásának napjára, a szerinte elcsalt elnökválasztás ellen hívta harcba a híveit Donald Trump, és ők hallgattak rá. Az eredmény megdöbbentő látvány volt, ahogy a kongresszusi rendőrség sorait félresöpörve a Trump melletti tüntetők betörtek a Capitolium épületébe, ahonnan ki kellett menekíteni a képviselőket és a szenátorokat.
Arra azonban jó volt, hogy aki kész volt végiggondolni, abban tudatosítsa: ez az ügy egyáltalán nem csak Trumpról szól, sőt. Ilyen típusú letiltás, cenzúrázás bármikor, bármilyen indokkal bármelyikünkkel megtörténhet. Történik is, rendszeresen.
A klímaváltozás elpusztította a Pannonhalmi Bencés Főapátság egyik jelképét, a több mint százéves fenyőket, most pedig 200 ezer kötetnyi könyvet kell fertőtleníteni a könyvtárában elszaporodott kártevő miatt.
Még mindig nem örök, de a most várhatónál hosszabb és egészségesebb életet ígérnek a longevity módszerei.
A legnagyobb orosz aranybányászati cég is Konsztantyin Sztrukové volt.
Sokszor kipróbált eszközökkel, ígéretekkel és kedvezményekkel igyekszik visszacsábítani híveit a választások előtt az Orbán-kormány.
A miniszterelnök lánya szerint gyerekei magánéletét állítják célkeresztbe.
A lyuk beomlott, és maga alá temette a 17 éves Riccardo B.-t.
Úgy tudni, az Aeroflot Minszkből Moszkvába tartó járatát lőtték meg.
