Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Egyre nagyobb a botrány a világ – főleg az Egyesült Államok – tőzsdéin, ahogy dühös kisbefektetők tömege előbb csak egy videojáték-boltlánc részvényeinek felverésével ütött meg néhány alacsonyabb árfolyamra számító befektetési alapot, következő lépésként viszont már rászálltak az ezüstpiacra. Arra még várni kell, hogy közgazdászok részletesebben kielemezzék a mostani helyzet tanulságait, egy olyan része azonban van a botránynak, aminek már most helye van a közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban.
Ez történik, ha a csóró kisember berág, és lázadó Soros Györgynek áll
Dühös vagy unatkozó kisbefektetők kezdtek lufikat fújni a tőzsdén, ahol a brókerek shortolni próbáltak. Minden összeállt, ami ehhez kell: a közösségi médiumok mémkultúrája, a bárki számára elérhető tőzsdézős app, az amerikai kormány által szórt helikopterpénz. A tőzsdemokrácia megjelenésére senki nem volt felkészülve.
Sok helyről lehet hallani ezekben a napokban a mémesedett kulcsmondatot, a „közgazdaságtan asztrológia férfiaknak.” Ha ebből levesszük a szexizmust és a tudomány totális lenézését, vagyis kidobjuk az egész mondatot, és egy fokkal higgadtabban próbáljuk megfogalmazni, az állítás az: a pénzügyeikkel hobbiszinten foglalkozó befektetők nagyjából úgy kockáztatják a pénzüket, mint a szerencsejátékosok.
Túl könnyű lenne ezt az egészet elintézni annyival, hogy a kapitalizmust élből gyűlölők butasága az egész. Mivel a tőzsde részben tényleg arról szól, hogy megpróbáljuk beárazni, mások hogyan akarnak árazni egy terméket, és mi történhet cégekkel a jövőben, a tudás mellett óhatatlanul megjelenik a szerencsefaktor is – elemzések sora próbálta számszerűsíteni, mennyit is jelent a tőzsdei sikerből a szerencse.
