Dénes Ferenc sportközgazdász: A járvány kevés ahhoz, hogy a sport ne maradjon nagy üzlet
Az elmúlt egy év természetesen a sport világát is megrengette és átalakította. Visszatér-e az élet a régi kerékvágásba? Ha igen, hogyan? Ha nem egészen, mi változik? Hogyan néz ki most a sport, mint a gazdaság része? Lesz-e olimpia? Ezekről kérdeztük Dénes Ferenc sportközgazdászt.
hvg360: Egy év telt a koronavírus-járványból és az abból következő gazdasági recesszióból, és – nem mintha hiányolnánk, de – eddig a nagy klubok, a nagy gazdasági vállalkozások, beszéljünk elsősorban a nagy labdarúgóklubokról, nem jelentettek csődöket, működnek. Pedig a jelentékeny jegybevételeik kiestek.
D. F. : Több oka is van ennek. Egyrészt az a típusú kép, ami a fejünkben él ezekről a nagy klubokról, azaz, hogy ez egy tisztán piaci alapú gazdaság – Magyarországon is sokszor érv, hogy tartsák el magukat a futballklubok piaci alapon –, már csak részben igaz. A piacon megjelentek azok a keleti befektetők, első sorban a Távol-Keletről, Kínából, amelyek már nem feltétlenül csak a profitabilitásban, a befektetés megtérülésben gondolkodnak, hanem egyéb szempontokban – eredményben, soft powerben, és így tovább. És aztán van Kelet-Európa, ahol – ahogy elhagyjuk Münchent és indulunk Moszkva felé – szintén jó pár olyan csapatot találunk, amelyek esetében szintén nem a profit az elsődleges, és a bevételek és kiadások szoros összehangja is fellazul.
A felcsúti lesz a fociakadémiák akadémiája
Titkolt összegeket áldozva rá új központokat jelölt ki a kormány három sportág utánpótlás-nevelésének a támogatására. Erre papíron már így is rengeteg pénz ment el, a jelek szerint nem túl hatékonyan, a külföldről érkező edzők szerint ugyanis továbbra is ez a magyar labdarúgás gyenge pontja.
Ez az egyik oka annak, hogy a jegybevételek kiesése nyomán nem feltétlenül úszik el a klubok költségvetése. Hiszen a Dinamo Kijevtől a Paris St. Germainig ezek a bevételkiesések közpénzekből vagy oligarchapénzekből pótolhatóak. Az sem igaz már, hogy az európai labdarúgás szorosan kötődik a nézői bevételekhez. Most néztem az UEFA legutóbbi, a 2018-as évről szóló jelentését: az európai országok első osztályú bajnokságaiban 15 százalék volt a mérkőzésnapi bevételek aránya. Ez tűnt el a rendszerből. Azonban a bevételek 85 százaléka, vagy legalábbis ennek a túlnyomó része megmaradt.