Alsónadrágásás, szúnyogfigyelés, digitális játék – ezzel is előrevihetjük a tudományt

Minél jobban szétporlad a pamutalsó, annál jobb! Legalábbis a termőföld szempontjából, merthogy immár magyar kutatók is elásott alsónadrágok állagának értékelésével vizsgálják, milyen a talaj „biológiai aktivitása“, magyarán mennyi élőlény mennyire tevékenyen nyüzsög benne. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpontjának (ELKH ATK) Talajtani Intézete rendhagyó projektjéről azért értesült a nagyközönség, mert kivitelezéséhez (a gatyák el-, majd kiásásához) a lakosság segítségét kérték. Az efféle, állampolgári részvétellel zajló tudományos kutatások citizen science néven ismertek, és egyre gyakoribbak világszerte. A fogalmat közösségi tudományként (esetleg: közösségi/lakossági adatgyűjtésként) magyarították.

Egy hasonló svájci vizsgálat (alsók mellett teafilterekkel) az Agroscope kutatóintézetben:

Lényegük, hogy lelkes amatőrök végeznek – bármilyen területen, többnyire komoly szakértelmet nem igénylő – tudományos munkát, amit hivatásos kutatók, intézmények koordinálnak. A feladat jelenthet egyszerű adatgyűjtést vagy a mások által összegyűjtött adatok elemzését, feldolgozását. Nagyon hasznosak lehetnek a kutatások szempontjából – hangsúlyozzák a tudósok – még az önkéntes közreműködők kérdésfelvetései vagy új összefüggésekre rámutató ötletei is.

A kifejezés 2014-ben nyert polgárjogot a legtekintélyesebb angol szótárban, az Oxford English Dictionaryben, de a jelenség már sokkal régebbi keletű. Tulajdonképpen Charles Darwin korától tűntek fel rendszeresen olyan lelkes amatőrök, akik munkájukkal komolyan előmozdították a tudományt, de a citizen science legismertebb korai példái között Florence Nightingale-t emlegetik. Ő az 1853–56 közötti krími háború során nem csupán áldozatos és elkötelezett ápolónőként állt helyt, hanem magánszorgalomból – William Farr-ral, a kor egyik legjobb statisztikusával közösen – olyan számítást végzett, amelynek révén nagyságrendekkel lehetett javítani a betegellátást. Nem véletlen, hogy a Királyi Statisztikai Társaság utóbb első rendes női tagjává választotta.

A citizen science kifejezést elsőként 1979-ben használták egy ufológiával kapcsolatos cikkben a New Scientist tudományos magazinban. A szerző a „hivatalos” és egyre személytelenebb tudomány ellen tiltakozó mozgalom képviselőiként utalt az amatőr kutatókra, a „közösségi tudósokra”, akik részmunkaidőben segítik a tudományt. Az elmúlt négy évtizedben egyre többet beszélnek róluk, különösen, mióta a digitális eszközök révén tömegek tudnak szinte napok alatt csatlakozni egy-egy kutatáshoz.