Ennél banálisabb, ugyanakkor találóbb címet nehezen lehetett volna adni annak a beszélgetéskötetnek, melyet „az egyik legkeresettebb”, alkotásaival az aukciókon fontmilliókat elérő kortárs képzőművész, „mesterségének virtuóz gyakorlója és elismert teoretikusa”, a 83 évesen is „örökfiatal” David Hockney, valamint a nála szűk másfél évtizeddel ifjabb művészeti író, a The Spectator kritikusa, Martin Gayford jegyez. Hogy A barlangtól a monitorig alcímű munkájuk során miként dolgoztak együtt az önértékelési zavarokkal nehezen vádolható társszerzők, arról (egyelőre) kevés tudható.
