Az év legfontosabb kérdése: Mi lesz, ha az ellenzék szűken nyeri a választást?

„Visszaadom a diplomámat, komolyan mondom, hogyha ebből egy szó is igaz. Az a helyzet, hogy Magyarországon van egy nagyon világos jogrendszer, ez egy politikai blöff”

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök az év végén tartott kormányinfón arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy az ellenzék feles többséggel is hozzányúlna az Alaptörvényhez és a sarkalatos törvényekhez.

Orbán szerint a felvetést egyáltalán nem lehet komolyan venni.

Magyarországon van egy szilárd alkotmányos rend. Nem lehet egy-egy szabályt kihúzogatni, megváltoztatni, szóval ez nem egy kóceráj vagy nem egy sufni, ez egy alkotmányos rendszer.

Azt, hogy a fideszes kétharmad hányszor nyúlt hozzá kénye-kedve szerint az Alaptörvényhez, most hagyjuk, ám Márki-Zay Péter közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt azzal érvel, Orbánék számos olyan rendelkezést hoztak, amivel a kizárólagos hatalombirtoklást célozták, illetve érték el, és miután ezt maga az Alaptörvény is tiltja, erre hivatkozással meg lehet semmisíteni a vonatkozó passzusokat, akár az Alaptörvényen, akár a kétharmados törvényekben vannak. Ezek ugyanis Márki-Zay szerint akadályozzák a kormányzást.

Márki-Zay a gondolatával nincs egyedül, ugyanilyen radikális álláspontot képviselt az előválasztási vita során Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje is, de több alkotmányjogász is osztja ezt az álláspontot. Azt már nehéz felfejteni, ki találta ki előbb, mindenesetre elsőként Vörös Imre volt alkotmánybíró állt elő azzal, hogy a jelenlegi Alaptörvény keretein belül nincs visszaút a demokráciához, ahhoz előbb fel kell számolni az alkotmányellenes közjogi állapotot.

Vörös Imre jogtudós, egykori alkotmánybíró: Az államcsíny lopakodó módon bekövetkezett

A jelenlegi alaptörvény keretein belül nincs visszaút a demokráciához, ahhoz az alkotmányellenes közjogi állapotot fel kell számolni - véli Vörös Imre akadémikus, volt alkotmánybíró, a napokban megjelent Államcsínytevők című könyv szerzője.

Méghozzá úgy, hogy az új Országgyűlés az első ülésnapon megállapítja az Alaptörvény és az önkényuralmat kirívóan biztosító törvényi rendelkezések alkotmányellenességét és semmisségét, illetve elrendeli a jogrendszer egészének azonnali felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a jogszabályok ne akadályozzák az alkotmányos jogállam helyreállítását.

Ezt a radikális álláspontot képviselte Fleck Zoltán alkotmányjogász is, aki szerint el kell gondolkodni azon az alternatíván, amelyik túllép azon, hogy nem lehet semmit sem csinálni a kétharmados korlátokkal.

Fleck Zoltán: Kik a jogállam valódi ellenségei?

A hatalom propagandistái cinikus módon, a jogállamiság védelmezőinek szerepébe bújva támadják azt, aki nyilvánosan gondolkodik azon, hogy egy esetleges ellenzéki győzelmet követően a jogállam jogállami módszerekkel helyreállítható-e, avagy más megoldást kell találni. Az ELTE tanárának, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet munkatársának véleménycikke.

Flecket előválasztási győzelme után kérte fel Márki-Zay, hogy egy csapat élén dolgozzák ki az átmenetre vonatkozó szabályokat, gondolkozzanak a lehetőségeken. A 444.hu-nak még arról beszélt, ellenzéki győzelem esetén az első nap félre kell állítani Polt Péter legfőbb ügyészt, az alkotmánybírókat és a Költségvetési tanácsot is, pár héttel később viszont a 24.hu-nak már egy visszafogottabb interjút adott.

Ott már úgy fogalmazott, hogy

ha azt mondom, hogy a legfőbb ügyésszel ezt és ezt lehet csinálni, az Alkotmánybírósággal meg ezt és ezt, valójában elméleti konstrukciókról beszélek, amit mások azon nyomban politikai realitásként értelmeznek.

Erősen kérdéses, hogy mi lesz a politikai realitás. Márki-Zay Péter továbbra is kitart, egy december közepén adott interjúban is Polt Péter, illetve más, 9 évre bebetonozott vezető kirúgását ígérte meg.

Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője a hvg360-nak adott interjúban azt mondta, hiába értenek vele egyet sokan, bemondásra nem lehet eltávolítani Polt Péter legfőbb ügyészt vagy az alkotmánybírókat, és hiába valósult meg a kizárólagos hatalombirtoklás, akkor sem nyúlhat hozzá az egyszerű többséggel bíró új kormánykoalíció az Alaptörvényhez vagy más, kétharmados törvényekhez.

Azt mondja, az állítások fele blöff, és nem bátorságot, hanem önbizalomhiányt lát abban, hogy Márki-Zay Polt leváltását emlegeti.

Majtényi László: Gyorsan belebukna Márki-Zay, ha feles többséggel nekimenne az Alaptörvénynek

Hiába értenek vele egyet sokan, bemondásra nem lehet eltávolítani Polt Péter legfőbb ügyészt vagy az alkotmánybírókat - mondja a hvg360-nak Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője. Márki-Zay Péter eltökéltnek tűnik, ám ebben Majtényi nem bátorságot lát, hanem önbizalomhiányt. Elmondta azt is, mivel kezdhetne az új Országgyűlés.

Balázs Zoltán filozófus, politológus is azt mondta, veszélyes és illuzórikus a kizárólagos hatalomgyakorlásra hivatkozva kétharmados törvényeket semmissé nyilvánítani. Ha Orbán szintén csak feles többséggel nyer – és számára is csak erre van esély, hiszen a centrális erőtér felbomlása után, két hasonló támogatottságú tömb esetén a kétharmad szinte kizárt –, a sok sarkalatos törvény az ő mozgásterét is szűkíti majd. Ez viszont jelentős alkupozíciót jelent az ellenzék számára.

Balázs Zoltán: Orbán is szembesülhet a kétharmados kormányzásra kalibrált rendszer hátrányaival

Feles többséggel is hozzányúlna az Alaptörvényhez és a sarkalatos törvényekhez Márki-Zay Péter, a részleteken egy jogászcsapat dolgozik. Balázs Zoltán filozófus, a Corvinus Egyetem tanára azt mondja, veszélyes és illuzórikus a kizárólagos hatalomgyakorlásra hivatkozva kétharmados törvényeket semmissé nyilvánítani. A sok sarkalatos törvény Orbán Viktor mozgásterét is szűkíti majd, ha a következő választást kisebb többséggel nyeri meg.

Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politikai elemző megérti, miért beszél Polt leváltásáról Márki-Zay:

a nehézségektől függetlenül muszáj cselekvőképesnek láttatniuk magukat, azt egészen biztosan nem mondhatják, hogy szavazzatok ránk, mert szeretnénk kormányozni, de a rendszer miatt végül úgysem fogunk tudni. Azt kell mondaniuk, hogy megoldjuk.

El tudja képzelni, hogy a Parlament az első nap elfogadjon egy országgyűlési határozatot a korszakváltsáról, kimondhatják azt is, hogy az elmúlt 12 év nem volt jogállam, de ez jogi lépésnek kevés. A politikai lépéseket a közhangulat határozza majd meg. Azt mondja, nehéz munka vár az ellenzék szakértőire, hogy megtalálják a kívánatos megoldást. "Mindent átfogó, megnyugtató javaslat még nem született, de olyan igen, amelyből ki lehet indulni. Különösen az európai joggal való összevetés hozhat alkalmazható jogi ötleteket, amiről most nemzetközi vita indult.”

Szentpéteri Nagy Richard: Akármi történik, rossz lesz, nem lesz békés országunk

Nem csak az ellenzék, a Fidesz győzelme is feszültséget okozna a társadalom egy részében, ugyanis sokan gyűlölik a rendszert, akik most a választás miatt nem vonulnak utcára - mondta a hvg360-nak adott interjúban Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politikai elemző. Úgy gondolja, az ellenzék számára a választás megnyerése sokkal nehezebb lesz, mint aztán kormányozni.

Ha már nemzetközi vita: a Nemzetközi Alkotmányjogi Társaság jelenlegi és korábbi elnökei is kiadtak egy állásfoglalást, amely azt taglalja, milyen esetekben léphet az új kormány.

Erről Sajó András nyilatkozott a HVG-nek.

Sajó András jogtudós: A titkosítások feloldása után derül ki, jogállam-e még Magyarország

Nem szabad kizárni a lehetőségét, hogy a jogállamiság rendkívüli sérülése esetén alkotmányon kívüli módon alkotmányozzon az ellenzék - mondja Sajó András jogtudós, az e témában született nemzetközi állásfoglalás egyik aláírója. Azt mondja, nem szabad, hogy a jogi képzelet megbénuljon amiatt, hogy csak az az elfogadható, ami benne van az alaptörvényben.

Abban sincs egyébként konszenzus, hogy a jelenlegi keretek között valóban béna kacsa lenne-e az új kormány. Beszéltünk olyannal, aki az erőből politizálásban, a pénzcsapok elzárásában hisz, de többen felvetették azt is, egyáltalán nem biztos, hogy kormányváltás után is ugyanúgy a NER-t szolgálják a 9 évre bebetonozott vezetők, és úgy tartják, a kormánynak igenis lenne mozgástere.

A kérdés, amelyről beszélünk, a négy forgatókönyvből – vagyis választási eredményből – az egyik esetre igaz csak, arra, ha az ellenzék egyszerű többséggel győz. (További opciók, hogy a Fidesz győz egyszerű többséggel, vagy valamelyik tömb kétharmadot szerez, amire kicsi az esély.) Egy ötödik opció, ha nagyon szűk, vagyis 1-2 fős többség lesz az ellenzék többsége, akkor valószínűleg nem is az alkotmányozással, hanem inkább a politikai túléléssel lehet majd elfoglalva. Akkor ugyanis pengeélen táncolnak, lényegében minden parlamenti szavazás előtt izgulhat majd Márki-Zay Péter, hogy teljes létszámban megjelennek-e a képviselők.