Nem csak a háztetőre lehet napelemet tenni – sőt jobb is lehet, ha nem ott van

Kár lenne parlagon hagyni a csatornákat, inkább be kellene fedni őket napelemekkel – vetette fel a Kaliforniai Egyetem két kutatója, Roger Bales és Brandi McKuin. Első hallásra meghökkentő ötletüket nem csupán az emberiség kielégíthetetlen energiaigénye teszi megfontolandóvá, hanem az Egyesült Államok legnépesebb tagállamát rendszeresen sújtó, jelenleg vészhelyzetté fokozódott szárazság is.

Kaliforniában a földrajzi sajátosságok miatt 6500 kilométernyi csatornahálózatot építettek ki. A csapadék nagy része ugyanis Sacramentótól északra hullik le, télen, ám leginkább a déli részeken lenne rá szükség, méghozzá nyáron. A 2,3 millió hektár földterület öntözése mellett a kanálisrendszer 35 millió ember (a lakosság többsége) vízellátását is segíti, ám a nagy forróságban menet közben számottevő mennyiség – a kutatók számításai szerint évente 250 millió köbméter – elpárolog. Pedig erre is igencsak szükség lenne az USA zöldség- és gyümölcstermesztésének több mint felét adó államban.

Csatornákra drágább napelemeket telepíteni, elsősorban a nagyobb távolság áthidalása és a tisztítási nehézségek miatt, de azért is, mert a tartószerkezetet a vizes környezetben korrózióvédelemmel kell ellátni. Az energiatermelő panelekkel fedett kanálisok haszna viszont messze felülmúlja a hátrányaikat – érvelnek a kutatók. A víz párolgásának megakadályozása mellett 13 gigawattnyi megújulóenergia-kapacitásra lehetne így szert tenni (ugyanennyit 5300 szélturbina képes előállítani).

Ráadásul – mivel a víz alulról hűti a paneleket – a fotovillamos elemek hatékonyabban működnek, és 3–5 százalékkal több energiát állítanak elő, mint szárazföldi társaik.