Megkapóan személyes dokumentumfilm mutatja be a szaúdi újságíró-gyilkosság hátterét

Bryan Fogel rendező a másként gondolkodókkal szemben kíméletlen szaúdi rezsim propagandagépezetét láttatja a Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolásáról szóló filmben, amely két évvel amerikai premierje után kerül a magyar mozikba.

Megkapóan személyes dokumentumfilm mutatja be a szaúdi újságíró-gyilkosság hátterét

„Hogy hogyan képzelem a nyugdíjas éveimet? 60 éves vagyok, élvezni akarom az életet. Szabad akarok lenni. Sajnos a kormány úgy kezel, mintha lelőttem volna a királyt, és szökésben lennék. Mint valami árulót.” A nyugodt nyugdíjas évek nem adattak meg Dzsamal Hasogdzsinak. A The Washington Post szaúdi újságíróját, a Közel-Kelet egyik legjelentősebb rendszerkritikus, független értelmiségijét 2018. október 2-án bestiálisan, előre kitervelten megölték. A világot sokkoló gyilkosságot Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán követték el, ahova a második házasságára készülő újságíró a válási papírjaiért ment be.

A Hasogdzsi-gyilkosság annyira megrázta Bryan Fogel rendezőt, hogy dokumentumfilmet forgatott a megdöbbentő bűneset hátteréről The Dissident – A szakadár címmel. Fogel korábban Ikarosz című, Oscar-díjas dokumentumfilmjével tűnt fel, amelyben leleplezte a profi sport világában mindennapos doppingügyeket. De az Ikarosz ennél többről szólt: azt is bemutatta, hogy a XXI. század autokratái – az elődeikhez hasonlóan – hogyan használják a sportot arra, hogy eltereljék az emberek figyelmét a valódi társadalmi kérdésekről.

A szakadár szintén egy autokrácia mocskos ügyeibe enged bepillantást.

Elektronikus nyomkövetőt kaphat az Orbán-kormánytól az, aki kimenne tüntetni egy Budapesten parádézó diktátor ellen

Elektronikus nyomkövetőt kaphat az Orbán-kormánytól az, aki kimenne tüntetni egy Budapesten parádézó diktátor ellen

Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.