HVG: Sokan nem hitték, hogy a nyolcpárti izraeli koalíció túléli az első néhány hónapot. Mi a titka annak, hogy életben maradt a Naftali Bennett vezette kormány?
Székely Róbert: A közvélemény-kutatásokban rejlik a titok, minden párt azt vizsgálja, erősödött-e vagy gyengült az előző választásokhoz képest. Bármelyikük kiesése azonnal kisebbségbe taszítaná a kormányt, de ez eddig egyiknek sem állt érdekében. A koalíció legnagyobb pártja, a Jair Lapid vezette Van jövő stabil támogatottságot élvez, és úgy tekintenek rá, mint amely a legfelelősségteljesebb volt azért, hogy Benjamin Netanjahut eltávolítsák a hatalomból. A kormány bukása esetén azt veszítené el, hogy a koalíciós megállapodás szerint kevesebb mint másfél év múlva Lapid lesz a miniszterelnök.
Szintén stabil a támogatottsága az Avigdor Lieberman vezette jobboldali, Izrael a mi hazánk nevű szekuláris pártnak, és a Bennett-féle vallásos Jobbra nevű formációnak is, amely a kormányfőt adja, és fontos pozíciókat szerzett, holott csak hat képviselője van a 120 fős kneszetben. Kevésbé átlátható a Beni Ganc vezette, centrista Kék és Fehér párt, amelyről azt gondolták, hogy amikor az előző koalícióban összeállt Netanjahuval, akkor megásta a saját politikai sírját. Ehhez képest szép teljesítményt nyújtott a választáson. A koalíció négy kisebb pártja – így a Likudból kilépett Gideon Szaár jobbközép formációja, a baloldali Munkapárt és a Merec, illetve a mérsékelt iszlamista, arab Raam – veszíthetne a legtöbbet a koalíció borulása esetén, mivel a bejutási küszöb határán ingadoznak (a nyitóképen Jair Lapid és Naftali Bennett az izraeli parlamentben / AFP).
Hiába próbálná meg kihasználni a magyar ellenzék a Pegasus-botrányt arra, hogy a friss izraeli kormánnyal kooperálva a Fidesz-kormányról szerezzen terhelő információkat. Az ellenzéknek egy esetleges kormányváltást követően azzal is szembesülnie kell, hogy ha az orbáni külpolitikát követi, akkor az európai baloldal vetheti ki őket magából.
