A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A tömegközlekedés régóta erős kampányfegyvere a politikának. A fennakadások mintha csak akkor lennének bosszantóak, ha a másik oldal a felelős értük, míg az eredmények a saját oldal sikerei.
„Tömegjelenetek – az emberek igyekeznek elérni a pótlóbuszokat – a képre kattintva galéria nyílik” – olvasható az egyik legnagyobb kormányközeli portálon, amely más fideszes médiumokhoz hasonlóan rendre hosszú cikkekben, rengeteg fotóval számol be minden, a BKK-hoz köthető budapesti fennakadásról. Ha a politikai célzat nem lenne egyértelmű, le is írják: szerintük mindez Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester sara.
Ugyanezek a médiumok jellemzően sokkal szemérmesebben – vagy sehogy sem – adnak hírt arról, ha a MÁV járatai késnek vagy maradnak ki. Az államvasutak ugyanis már a kormány hatásköre, így ezekért – a korábbi logika alapján – Orbán Viktort kellene hibáztatni.
A politikai polarizáció és a klasszikus kettős mérce nem csak a média közlekedési helyzettel kapcsolatos híradásaiban érhető tetten.
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A tömeg emberekből áll – őket mutatjuk meg külön-külön és együtt a HVG fotósainak szemével.
A Tisza Párt és a fővárosi csőd sem maradt ki.
Hatalmas. Ez minden idők legnagyobb Pride felvonulása. Ha nem hiszi, nézze meg a videókat.
Beszédek a 30. Budapest Pride-on.
A Tisza elnöke szerint látszatpolitizálás folyik trükkök százaival és hazugságokkal.
Freddie Mercury kezében sem állt ilyen hetykén a vasaló.
Szerinte a kérdés csak az, ki akarja-e tenni annak a gyerekeit, amit az elmúlt tíz évben ő is átélt.
„Jó hazafi harcoshoz” méltón tette közzé, hogy 100 százalékos magyar érettségit tett.
Közéjük Charles Leclerc fért be.