A karmeliták igazi világa nem Budán van

Csak nevében karmelita az Orbán Viktor által használt, korábban kaszinóként és tekepályaként is használt budavári épület. Van viszont karmelita kolostor Angyalföldön és két vidéki helyszínen; a szerzetesek pedig ma is aktívak, noha nincsenek sokan.

  • Tarnay Kristóf Ábel Tarnay Kristóf Ábel
A karmeliták igazi világa nem Budán van

Három közösségben hozzávetőleg harminc szerzetes Magyarországon, további hat ember a határon túl, illetve nagyjából száz világi, azaz nem kolostorban, hanem a családjával élő tag – így fest ma a magyar karmelita rend. Az emberek többsége csak a miniszterelnök irodájaként szolgáló épület emlegetése kapcsán hall a rendről, pedig már az is félrevezető közlés volt, amikor Orbán Viktor a várbeli épület tavalyi elfoglalását tréfálkozva azzal kommentálta, hogy „kolostorba vonul”.

„A karmelitában” ugyanis csak az 1700-as évek derekán, rövid ideig éltek szerzetesek, és a rend II. József császár által történt feloszlatása után majd két és fél évszázadon át meglehetősen profán célokra használták az épületet: kaszinó, tekepálya, színház, illetve menza is működött benne. Ameddig az ingatlan, eredeti rendeltetésének megfelelően, kolostorként szolgált, addig a rend egy itthon ma már nem létező ága, a „sarus karmeliták” használták.

Akik ma karmelita „színekben” Magyarországon szerzetesként működnek, azok a kommunista érában 1949-ben feloszlatott és a rendszerváltás után viszonylag későn, 1991-ben újraalapított rend másik ágának, a sarutlan karmelitáknak a képviselői.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.