A világot sokkoló bucsai vérengzés újabb Oroszország elleni nyugati szankciókat hoz

A százszámra meggyilkolt civilek holttesteit már vizsgálják, a Kreml tagad, a Nyugat elítéli Oroszországot. Az USA már további 100 millió dollár értékben ad tankelhárító rendszereket Ukrajnának, Putyin két lányát is szankcionálhatják. Az EU az ötödik szankciós csomagról döntött.

A világot sokkoló bucsai vérengzés újabb Oroszország elleni nyugati szankciókat hoz

"A ház körül mindenhonnan hallatszott a kivégzések zaja. Csak ültünk a pincében, és vártuk, hogy visszaengedjék az oroszok a szeretteinket. Elvették a telefonjainkat, megnézték, kivel leveleztünk vagy beszéltünk. Ha valami nem tetszett, azért azonnali halál járt. Nekünk szerencsénk volt, a hozzánk érkezett tiszt szerette a gyerekeket, és megparancsolta, vigyék el a kertünkből a harcjárműveket, hogy ne ijesszék meg a hároméves lányomat. A katonák előtt a csecsenek járták az utcákat, de szerencsére hozzánk nem jöttek be. Az orosz parancsnok azt mondta, szerencsénk volt, a csecsenek ugyanis meg akarták bosszulni, hogy pár nappal korábban támadás érte a konvojukat, ezért válogatás nélkül lőtték le az embereket” – mesélte a Kijev közelében lévő Bucsa egyik lakója a The Insider című orosz oknyomozó portálnak.

A csak Krisztina néven említett bucsai lakos arról is beszámolt, hogy március 10-én gyalog sikerült elmenekülnie.

Babakocsi, fehér zászló, a lehető legkevesebb holmi. A már több napja az utcán heverő holttestek között toltam a kocsit, a gyereknek nem mondtam semmit, nem is tudtam volna megmagyarázni, hogy mit lát

– mondta.

Bucsa egyike azoknak a Kijevtől északnyugatra fekvő településeknek, amelyek a február 24-én kezdődött orosz offenzíva első napjaiban kerültek a támadók kezére.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?