Tóta W.: A nemfideszes büszkeség napja
Nincs hatalmuk felettünk.
A mű
A Netflix nemrég bemutatott, hatrészes minisorozata, a The Andy Warhol Diaries azt az ígéretet villantja fel, hogy Warhol alakját eddig kevésbé ismert szempontok alapján kelti életre. Ezt pedig csak részben váltja be. És nemcsak azért, mert a címben idézett naplószöveg 1989 óta olvasható, hanem azért is, mert Andy Warhol életművének új, másfajta értelmezése is korábban elkezdődött már.
Ha máshonnan nem, a New York-i Whitney Museum 2019-es Warhol-retrospektívjéből látszhatott (Andy Warhol – From A to B and back again), érik ez a másfajta recepció, melyet Turai Hedvig művészettörténész cikkében egy „szerethetőbb Warholnak” nevezett.
A kiállításról szóló kritikája hangsúlyozza, hogy ez a válogatás nem hallgatta el Warhol queerségét, melegségét, behozta az életmű fókuszába a szexuális identitást tematizáló műveit, valamint azt is fontosnak tartotta, hogy Warholt a maga életidejének társadalmi kontextusába (kontextusaiba) helyezve mutassa be.
