Fülöp István: Isaac Asimov, Orbán Viktor, és a kortalan zsarnokság
„De mit akarhatnék én az anyagi javakkal? Az igazi gazdagság polgártársaim szeretete. Azt pedig máris magaménak tudhatom”. A tudományos-fantasztikus irodalom és a valóság néha megdöbbentően hasonlít egymásra. Vélemény.
Az utókor által nagy becsben tartott tudományos-fantasztikus írók közös ismertetőjegye, hogy találó pontossággal tapintanak rá a jövő egy bizonyos aspektusára.
Ha Isaac Asimovnak nem lennének egyéb érdemei, Orbán Viktor karakterének lényegét akkor is pontosan leírta 1951-ben megjelent Alapítvány című regényében. „A Korell-jelenség rendre megjelenik a történelemben: a köztársaság, melynek vezetője a titulusát leszámítva minden szempontból olyan, mint egy teljhatalmú egyeduralkodó. Ezért a szokásos zsarnokságot élvezhette, amelyet még az egyébként törvényes és alkotmányos monarchiák két, többé-kevésbé mérséklő befolyása sem zavart: a királyi >>becsület<< és az udvari etikett”*.
Valóban, a nép által megválasztott demokratikus vezető épp az oly mélyen lenézett republikanizmus álcája alatt lőtte ki sorra azokat a fékeket és ellensúlyokat, amelyek magának az eszmének voltak pillérei.
A helyén csak a tekintélyelvű uram-bátyám politizálás fekete lyuka tátong, ahol az egyik elsőszámú ingatlantulajdonossá előlépett vő is csak pufidzsekis-pálinkázós képen szerepelhet együtt a kedves vezetővel. Ahol tort ül a szervilizmusnak kijáró természetes kiválasztódás.
Tóta W.: Mennyibe kerül nekünk Orbán Viktor?
Orbán Viktor példátlan mértékben élte fel a Magyarország iránti bizalmat. Igazán megtehetné szeretett hazájáért a szívességet, hogy eltakarodik. Vélemény.