Nemzetközi lapszemle: Az eddig ismert világnak vége Ivan Krasztev Kelet-Európa-szakértő szerint
Az osztrák Der Standardnak nyilatkozó elemző kizártnak tartja, hogy Oroszországból nyugati típusú demokrácia lehet. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a zűrzavaros világban nem kizárólag a tekintélyelvű államoknak van esélyük. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Le Figaro: Különleges a kapcsolat Budapest és Moszkva között
Orbán Viktor lerótta kegyeletét Mihail Gorbacsov ravatalánál, de hivatalos tájékoztatás szerint programjában nem szerepelt találkozó Vlagyimir Putyinnal. (Más források szerint ő volt legmagasabb rangú európai vezető a moszkvai szertartáson – a szerk.) A magyar politikus az egyetlen az EU-ban, aki erősíti a gázipari együttműködést az orosz féllel. Az utazás előtt közvetlenül jelentette be a Gazprom, hogy karbantartási munkálatok miatt ismét leállítja a szállításokat az Északi Áramlat 1-en.
Budapestet és a Kremlt különleges viszony kapcsolja össze. Magyarország 1945 után orosz uralom alá került, majd a megszállók leverték a forradalmat. Orbán azonban fenntartja 1956 emlékét. Ugyanakkor a Fidesz a héten hozta nyilvánosságra, hogy pótlólagos gázmennyiséget kap az oroszoktól, miközben a szövetségesek azzal szembesülnek, hogy egyre kevesebb energiahordozó érkezik, illetve hogy teljesen elzárulnak a csapok. 2010 óta a magyar kormányfő szoros kapcsolatokat alakított ki Moszkvával és ezen Ukrajna lerohanása sem változtatott, írja a francia lap.