Szeretettel a Vajdaságból: Hogy jutott el a vajdasági magyar demokrácia az egypártrendszerig?

Vasárnap, november 13-án választásokat tartottak Szerbiában. Az ország összesen 19 nemzeti közössége választhatta meg saját legfelsőbb szintű önigazgatási szervét, a nemzeti tanácsot, amelynek a vonatkozó törvény értelmében négy területen van saját hatásköre: oktatás, kultúra, tájékoztatás és hivatalos nyelvhasználat. Közülük, minden szempontból a Magyar Nemzeti Tanács számít a legjelentősebbnek: ez a legnagyobb létszámú ilyen testület (35 tagú), ebben a közösségben jogosultak a legtöbben szavazni (116273), és a magyarok képezik a legnagyobb nemzeti közösséget Szerbiában.

Nem véletlen azonban, hogy épp a Magyar Nemzeti Tanács megválasztása esetén sokan idézőjelek közé teszik a választás szót.

A választáson ugyanis egyetlen lista indult, méghozzá a Vajdasági Magyar Szövetség által állított Magyar Összefogás. Sokan még a lista nevének létjogosultságát is megkérdőjelezik, mondván, ugyan kivel fogott össze a VMSZ, ha ő az egyetlen listaállító.

Ennél komolyabbak viszont azok a kritikák és észrevételek, amelyek az egész folyamat legitimitására és demokratikus voltára vonatkoznak, ugyanis ez a felállás azt jelenti, hogy már egyetlen érvényes szavazat leadása esetén maga a választás érvényes és eredményes, és a lista mind a 35 jelöltje bekerül a nem hivatalosan „magyar parlamentnek” nevezett intézménybe.